"A kérdést azonban nem úgy tenném fel, hogy az egyik fél majd ezt, a másik meg majd azt akarja. Mert nem csak mi, hanem mindkét fél köteles keresni a pozitív dolgokat" - mondta Ivan Gasparovic csütörtökön a szlovák kereskedelmi hírügynökségnek, a SITA-nak nyilatkozva.

A magyar kihívás

Magyarországban látja a modern Szlovákiát elsődlegesen fenyegető veszélyt a ma ügyvédként tevékenykedő Ján Carnogursky, a rendszerváltással börtönből szabadult máskéntgondolkodó, a rendszerváltás utáni első csehszlovák kormány alelnöke, volt szlovák kormányfő, aki szerint egyes magyar politikusok máig nem tettek le Szlovákiával szembeni területi igényeikről. A mindennapi politikából kivonult, de közéleti kérdésekben ma is gyakran megnyilatkozó kereszténydemok-rata politikus abból az alkalomból adott exkluzív interjút a TASR szlovák hírügynökségnek, hogy az egykori szövetségi Csehszlovákia kettéválásával tizenöt évvel ezelőtt, 1993. január elsején jött létre az önálló Szlovák Köztársaság, melynek első nagy sikere Carnogursky szerint végső soron a bősi erőmű önálló felépítése, illetve a Duna elterelése, majd a később "Szlovákia győzelmét" jelentő hágai ítélet volt.

Gasparovic arra a kérdésre válaszolt, vajon nem találja-e zavaró körülménynek, hogy Ján Kubis külügyminiszter külföldön magyarázkodni kénytelen Ján Slota kijelentései miatt. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ugyanis a magyar-szlovák viszonyt érintő kérdésekben a kormányprogramban megfogalmazott külpolitikai irányvonallal ellenkező, magyarellenes kijelentéseket tesz, amit Göncz Kinga magyar külügyminiszter ugyanúgy sérelmesnek talál, mint azt, hogy szlovák kollégája Slota megnyilvánulásait külföldön rendszerint magyarázkodással próbálja elsimítani - észrevételezte az elnökhöz intézett kérdésében a SITA. Gasparovic így válaszolt: "Ami a történelmet illeti, azzal foglalkozzanak a történészek. A kérdést azonban nem úgy tenném fel, hogy az egyik fél ezt akarja, a másik meg valami mást" - ismételte meg árnyalatnyi különbséggel válaszát a szlovák államfő.

Az elnök a jelentés szerint azonosul azzal a véleménnyel, miszerint a szlovák-magyar kapcsolatokban nyilvánvalóan megmutatkoznak a múlthoz való visszatérést célzó kísérletek. "Ezt a problémát gyakrabban a mi politikai színterünkön jelen lévő politikusok, konkrétan a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői firtatják. Az ő politikai álláspontjuk következményeként született meg a Benes-dekrétumok érinthetetlenségéről szóló parlamenti határozat is" - idézte a szlovákiai magyarok II. világháborút követő jogfosztását törvényesítő dekrétumok újraszentesítésének aktusára hivatkozó elnököt a szlovák hírügynökség.

Gasparovic emlékeztetett arra, hogy az MKP tavaszi tisztújítását követően ő azonnal fogadta a magyar párt új tisztségviselőit, akikkel arról beszélgetett, hogyan viszonyul majd az MKP a szlovák politikához, és hogyan Szlovákia az ő politikájukhoz. Majd kijelentette: "Csáky Pál - az MKP Bugár Bélát váltó új elnöke - akkor azt mondta nekem, hogy semmiféle Benes-dekrétumokat nem fognak megnyitni, hogy az MKP együtt akar működni Szlovákiával, és a kedvező külföldi országkép kialakítására kíván törekedni. Ezeket a kijelentéseket feljegyzés rögzíti" - fejezte be nyilatkozatát a szlovák államfő.