Amikor Koszovó februárban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, a sepsiszentgyörgyi magyarok közül több százan a főtérre vonultak, hogy rokonszenvtüntetést rendezzenek Koszovó mellett, tágabb értelemben pedig nyomatékot adjanak saját autonómiatörekvéseiknek - írta internetes kiadásában a tekintélyes amerikai lap a háromszéki székvárosból keltezett jelentésében. A magyar kisebbség sehol sem nagyobb és hangosabb követeléseiben, mint Romániában, nem csoda, hogy Románia csatlakozott Szlovákiához, Szerbiához és Oroszországhoz Koszovó elismerésének megtagadásában - folytatta a cikkíró.

Akik úgy érvelnek, hogy Koszovó függetlensége rossz precedenst teremthet, általában  Európai Unión kívüli, "befagyasztott" konfliktusokra hivatkoznak, Abháziára, Dél-Oszétiára és a Dnyeszteren túli területre - fejtegette. Hozzátette: csakhogy az Európai Unióban is gyakran önkényesek a határok; sok etnikai kisebbségnek, mint például a baszkoknak és a romáknak nincs is államuk, míg mások - mint például a romániai, valamint a szlovákiai és a szerbiai magyarok - el vannak választva testvéreiktől . "A székelyekként ismert itteni magyar kisebbség minden bizonnyal úgy hiszi, hogy elérkezett függetlenségének (sic) ideje, és az általa javasolt félautonóm állam, Székelyföld küszöbönálló valóság", de - teszi hozzá cikkíró - "csekélynek tűnik az esélye a sikerre". Noha az imént idézett mondatban a lap függetlenséget emleget, kevéssel később megállapítja, hogy a koszovóiaktól eltérően a székelyek inkább Románián belüli autonómiát követelnek, semmint teljes függetlenséget.

Kitér a kérdés kapcsán a romániai magyar pártok közti viszályokra is: egy új, radikálisabb szervezet, a Magyar Polgári Párt (MPP) kihívást intéz a (romániai) magyarok bevett pártja (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, RMDSZ) ellen, amely 1996 óta tagja minden koalíciós kormánynak. "1996 óta ott vannak a kormányban, és úgy gondoljuk, hogy ... a román többség érdekeit képviselték, nem a magyar kisebbségét" - idézte az amerikai lap Gazda Zoltánt, az MPP sepsiszéki szervezetének elnökét. Azt a mondatot emelte még ki az MPP-vezető nyilatkozatából, hogy "mindig tiszteletben tartottuk a romániai törvényeket az autonómiáért vívott harcunkban, de ha ennek nem lesz jó vége, az másfajta feszültségeket teremthet". 

A cikkíró, Nicholas Kulish szerint a helyi románok azt mondják, hogy helyi kisebbségként kevesebb joguk van, mint a magyaroknak országos kisebbségként. Idézi a városi tanács egy román tagjának, Rodica Parvannak a véleményét, amely szerint "a magyarok által uralt helyi kormányzat egyenlőtlenül osztja szét" a központi kormány által biztosított, iskoláknak, egyházaknak szánt szubvenciókat.      

Leginkább azonban a szimbolikus gesztusokban megnyilvánuló semmibevételükre panaszkodnak a város román lakosai - folytatja okfejtését az amerikai tudósító. Példaként említi, hogy "csak magyar nyelven tartják a (városi) tanácsüléseket". Más példaként felhozza, hogy a közelmúltban (nyilván a március 15-i ünnepségek idején) több tucat piros-fehér zöld szalagos koszorú borította az 1848-as forradalom emlékművének talapzatát a városi parkban, miközben "mélyen Románia szívében csak egyetlen füzér viselte az ország saját, kék-sárga-piros nemzeti színeit". Azt is megemlíti a New York-i lap tudósítója, hogy Sepsiszentgyörgyön kétszer köszöntik az új évet: egyszer, amikor (helyben) éjfélt üt az óra, majd másodszor egy óra múlva, amikor Budapesten van éjfél.