A Süddeutsche Zeitung liberális német napilap az újság véleményoldalán közzétett, fényképes tudósításban kiemelte, hogy a magyar európai parlamenti képviselő, Mohácsi Viktória "jött, látott és megdöbbent." Mohácsi Viktória - mint az újság írta - Nápolyban, Rómában és más helyszíneken azoknak a barakkokban élő romáknak a helyzetét tanulmányozta, akik Romániából és más délkelet-európai országokból érkeztek, s üldözéseknek voltak kitéve. Problémáik iránt a 33 éves magyar képviselőnő különösen illetékes, mivel ő maga is a roma etnikai-kulturális kisebbséghez tartozik.

A lap emlékeztetett, hogy Mohácsi a magyar szabad demokraták listáján 2004 óta képviselő az Európai Parlament liberális frakciójában. Roma képviselőnőként nincs egyedül, hiszen van egy "elkötelezett" kolléganője, a hasonló korú Járóka Lívia, aki ugyancsak magyar, pártpolitikailag azonban - a Fidesz tagjaként - inkább "konzervatív-nacionalista beállítottságú" - fűzte hozzá a müncheni újság.

A szintik és romák emberhez méltó kezelésének biztosítása az Európai Unióban súlyos problémát jelent - írta a Süddeutsche Zeitung, hozzáfűzve, hogy vándorló életmódjuk miatt pontos számuk nem ismert, azt Európában négy és nyolc millió közöttire becsülik. A probléma az unió legutóbbi kibővítésével, Románia és Bulgária csatlakozásával még inkább előtérbe került, mivel mindkét országban magas a romák száma, akik újra meg újra politikai viták középpontjába kerülnek.

Mohácsi Viktória © Marton Szilvia

Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon hasonló a helyzet - hangoztatta a lap, hozzátéve: mindenekelőtt jobboldali pártok - mint például a kormánykoalícióban résztvevő Szlovák Nemzeti Párt vagy az ellenzéki bolgár Ataka - igyekeznek ezzel a témával hangulatot kelteni. Ennek kapcsán az újság emlékeztetett arra, hogy egy Ataka-képviselő tavaly az Európai Parlamentben  rasszista kirohanást intézett Járóka Lívia ellen, ami heves tiltakozást váltott ki.

A Süddeutsche Zeitung emlékeztetett arra, hogy az olaszországi vitákkal és pogromokkal egy időben jelentette be a Silvio Berlusconi vezette új kormány: őrizetbe veszik és kiutasítják az országból a "bűnöző külföldieket" és az illegális bevándorlókat. Nápoly egyik elővárosában roma "hajlékokat" gyújtottak fel, másutt pedig a rendőrség az éjszaka kellős közepén hajtott végre razziákat.

Rendkívüli vitanap az EP-ben

A képviselőnő adatai szerint Olaszországban mintegy 200 ezer roma él, akik közül 80 ezernek van állampolgársága. A többi 120 ezer, pillanatnyilag illegálisnak minősülő ott-tartózkodó közül körülbelül 90 ezren a volt Jugoszlávia területéről érkeztek. Mohácsi Viktória kiemelte, hogy azok vonatkozásában, akik nem kapnak állampolgárságot, súlyosan sérül az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a lakhatáshoz való jog, illetve az utóbbi időben megszaporodtak a romák és nem romák közti konfliktusok. Véleménye szerint ehhez hozzájárultak Silvio Berlusconi új olasz kormányfő nyilatkozatai is. A képviselőnő utalt azokra a feltételezésekre, amelyek szerint abban az állítólagos csecsemőrablási ügyben, amelynek az állítólagos gyanúsítottja egy romániai eredetű roma lány - és amely ügy a romatábor elleni erőszakos cselekményeket kiváltotta -, érintve lehet a nápolyi maffia, amelynek úgymond szüksége lenne a romatábor területére.   

Az Európai Parlament kedden délután tart rendkívüli vitát a romák olaszországi helyzetéről. A kezdeményezés a közelmúltbeli olaszországi romaellenes pogromok nyomán született. A téma napirendre tűzését támogatták a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak, ellenezték - illetve előbb alapos szakbizottsági előkészítést javasoltak - a néppártiak. A hétfői parlamenti ülés kezdetén még csak kevesen tartózkodtak a tanácsteremben, és a napirendre tűzés mellett 106-an, ellene pedig 100-an szavaztak, ketten tartózkodtak. 

A hétfői ülésnapon napirend előtt szót kért Graham Watson, az EP liberális képviselőcsoportjának brit vezetője. Azt mondta, hogy a bevándorlók ügye sok EU-tagállamban jelent problémákat, de Olaszországban jelenleg egyedülállóan súlyos a romák helyzete. Megbélyegzik őket, a választási kampányba is belerángatták a témát - mondta Watson, és bírálta Franco Frattini volt uniós igazságügyi biztosnak - az új olasz külügyminiszternek - a bevándorlókkal kapcsolatos álláspontját, amely szerinte kétségbe vonja az akadálytalan határátlépést lehetővé tevő schengeni rendszer értékeit. 

Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) múlt pénteken levélben követelte az olasz kormányzati hatóságoknál, hogy lépjenek fel a nápolyi romaellenes pogromok ellen. A levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a mostani olaszországi események az 1990-es évek elején Romániában elkövetett romaellenes pogromokhoz hasonlítanak, és az akkor történtek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága 2005 óta háromszor is elmarasztalta Romániát. Az ERRC felhívta a figyelmet arra is, hogy magas rangú olasz politikusok felelősek a romákkal szemben Olaszországban kialakult jelenlegi ellenséges légkörért.

Az Európai Roma Jogok Központja követeli, hogy Olaszország nyújtson megfelelő védelmet minden romának erőszakos rasszista támadásokkal és más diszkriminatív cselekményekkel szemben. Követeli, hogy vizsgálják ki az erőszakos eseményeket, a felelősökkel szemben pedig - ide értve azokat a köztisztviselőket is, akik rasszista gyűlöletet szító, ellenséges nyilatkozatokat tettek - lépjenek fel a törvény erejével.