A roma holokauszt központ a dél-morvaországi Hodonín u Kunstátu település mellett, az egykori roma internáló tábor helyén épül majd fel mintegy két éven belül. A második világháborús tábor helyén ma üdülőközpont működik.

"A területen még ma is áll két eredeti, a második világháború alatt épült fabarakk. A központ alapjainak lerakására mintegy 20 millió korona (mintegy 200 millió forint) áll a rendelkezésünkre" - mondta a kazah származású cseh miniszter asszony. Megjegyezte, hogy a mai üdülőközpont tulajdonosával már megtörtént a megegyezés a terület eladásáról az államnak.

Az elképzelések szerint itt gyűjtenék össze a csehországi cigányság második világháborús sorsának dokumentumait, amelyeket állandó és időszaki kiállításokon mutatnának be. Ugyanakkor a hely művelődési központként is szolgálna. A nemzetközi roma holokauszt központ együttműködne a hasonló európai központokkal, illetve a Brünnben működő Roma kultúra múzeumával.

A nagy világégés csehországi roma áldozatainak száma ismeretlen. Becslések szerint az akkor több mint 40 ezer fős csehországi roma lakosságból mintegy 5-10 ezer személy pusztulhatott el.

Csehországban a második világháború alatt hivatalosan két roma internáló tábor működött. Mindkét táborban mintegy 250-250 roma vesztette az életét. A másik ismert internáló tábor a dél-csehországi Lety u Písku településen volt.

A közelmúltban nagy feltűnést keltett Csehországban egy amerikai történész könyve, aki azt állítja, hogy  Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter szülei a II. világháború idején olcsó munkaerőként kihasználták az egyik roma munkatábor (Lety u Písku) foglyait. Paul Polansky The Storm című könyvéről a The Prague Post című angol nyelvű prágai lap írt.

"A könyv tele van tévedésekkel és hamis információkkal" - reagált a hírre Zuzana Opletalová, a cseh külügyminisztérium szóvivője. Úgy vélte, a könyvvel az amerikai történész csak a feltűnést keresi. A miniszter ehhez nem kíván asszisztálni - jegyezte meg Opletalová.

A Písek városa melletti Lety egyike azon munkatáboroknak, amelyekben a II. világháború idején a korabeli cseh hatóságok a nácikkal együttműködve a romákat összegyűjtötték és dolgoztatták. Csehországban a mai napig éles viták tárgya, hogy koncentrációs táborról van-e szó, vagy sem, illetve a felelősséget érte a csehek vagy a németek viselik. A tábor helyén ma sertéshizlalda van, s tulajdonosa a roma szervezetek és az emberi jogokat védő szervezetek követelése ellenére sem akarja azt áthelyezni. A cseh kormányzat azzal érvel, hogy magántulajdonról van szó, emiatt semmit nem tud tenni a méltó emlékhely kialakítása érdekében.

Polansky szerint Schwarzenberg szülei azt kérték, hogy a munkatábort birtokaik közelében hozzák létre, miáltal olcsó munkaerőként tudtak alkalmazni romákat. A miniszter apja ennek érdekében levelet is írt a belügyminisztériumnak. A Schwarzenberg család birtokait ugyanis 1939-ben egy szélvihar nagyon megrongálta, s a mintegy 1000 hektár elpusztított erdő rendbetételéhez nem volt elegendő munkásuk.

A Brünnben székelő Roma Kultúra Múzeuma szerint a büntető munkatáborok létrehozásáról 1939 márciusának elején, tehát két héttel a német megszállás előtt még a cseh kormány döntött. A táborokat 1940 augusztusában nyitották meg.