Mivel ez volt az első nyilvános találkozója a sajtó képviselőivel Radovan Karadzsics letartóztatása, és Hágának történt kiszolgáltatása óta, az újságírók azt várták, hogy legalább néhányat megválaszol a volt boszniai szerb vezető elfogását övező kérdések közül. Nem így történt - Tadics szűkszavúan csak annyit közölt, hogy államfőként nem avatkozik be egyetlen, a kormányzat irányítása alatt álló szerv munkájába sem.

Az általánosságok szintjén megmaradva az elnök megismételte, hogy elhatározott szándéka Szerbiát az EU-ba vezetni, de úgy, hogy közben ragaszkodik a függetlenné vált Koszovó megtartásához. Ebben a kérdésben Szerbia semmilyen zsarolásnak sem enged - jelentette ki mintegy egy héttel az után, hogy Bernard Kouchner francia külügyminiszter a szerb sajtó híradásai szerint nyíltan feltette a kérdést: hogy képzeli azt Szerbia, hogy Koszovó függetlenségét mereven elutasítva társulhat az EU-hoz, amely ennek a függetlenségnek a kivívásában döntő szerepet játszott, s amelynek a tagországai zömükben el is ismerték a volt szerbiai tartomány önállóságát?

Bejelentette még Borisz Tadics, hogy hamarosan aláírják az új szerb kormányt vezető Demokrata Párt és a Szlobodan Milosevics örökösei által vezetett koalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt közti politikai megbékélési megállapodást. Megfogalmazása szerint a megbékélés a közös kormányzás révén a gyakorlatban már megvalósult, csupán szerződésbe kell önteni, s ezen lázasan dolgoznak mindkét párt szakértői.

Hogy miről van szó, az még nem került nyilvánosságra. A téma az elmúlt hetekben többször felvetődött, de egyetlen vezető demokrata és szocialista politikus se mondta meg, mi lesz a megállapodásban. Kollégáik és politológusok ennek kapcsán már sokszor feltették a kérdést: csak nem a népirtó, háborúkat kirobbantó milosevici rendszer bűneit akarják megbocsátani a demokraták praktikus indokból, a hatalmon maradás vágyától vezetve?

A szerb államfő ezen kívül leszögezte, hogy a májusi parlamenti választások előtti kampányban a szavazóknak tett ígéreteket be kell váltani. Ez az, amitől szakemberek (köztük Radovan Jelasics, a Szerb Nemzeti Bank elnöke, s Diana Dragutinovics, a Tadics Demokrata Pártjához tartozó pénzügyminiszter) óva intették az elmúlt hetekben a kormányt. Felhívták a figyelmet arra, hogy ha a demokratikus koalícióban részt vevő pártok ígéreteit (köztük a nagy arányú nyugdíjemelést) végrehajtják, az számottevően rontja az egyébként is súlyos gondokkal küszködő szerb gazdaság helyzetét.