Szergej Lavrov moszkvai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy" az újabb nemzetközi megfigyelőket nem Dél-Oszétia és Abházia területén helyezik el, hanem a két terület körül". Az ENSZ, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői ugyanolyan létszámban lesznek jelen Dél-Oszétiában és Abháziában, mint az orosz-grúz háború augusztus 7-i kirobbanása előtt - mondta Lavrov, hozzátéve, hogy az ENSZ- és az EBESZ-megfigyelők mandátumáról egyeztetni kell Abházia és Dél-Oszétia hatóságaival (is).

A soros EU-elnökséget betöltő Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy hétfőn Moszkvában megállapodott az orosz csapatok grúziai kivonásáról, amely alól kivételt képez a két szakadár terület, és arról, hogy legalább 200 uniós megfigyelőt vezényelnek a térségbe. Lavrov szerint a félreértés történt, ami adódik, hogy az Európai Unió tévesen magyarázta el Miheil Szaakasvili grúz elnöknek az új megállapodást.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország követeli az Európai Uniótól, teljesítse a Dél-Oszétia biztonságának szavatolására vállalt kötelezettségeit. Emlékeztetett: Szaakasvili nem adott garanciákat arra, hogy nem alkalmaz erőszakot Dél-Oszétiával szemben. "Megtette ezt helyette az EU, és mi természetesen követelni fogjuk európai partnereinktől ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését" - mondta.

Lavrov szerint a Kaukázusban történtek tanulságait még nem vonták le. "Grúzia a külföldről kapott fegyvereket arra használta fel, hogy háborút indítson Dél-Oszétia ellen, amelynek állampolgárait Szaakasvili sajátjának, azaz grúzoknak tekintette. Az október 15-én Genfben kezdődő nemzetközi tárgyalásokon, amelyeken a régió biztonságának megteremtéséről lesz szó, az egyik központi kérdés az lesz, hogy miképpen lehet útját állni Grúzia militarizálásának" - mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov emlékeztetett: az utóbbi két évben, amikor óva intették Washingtont Grúzia felfegyverzésétől, mindig azt a választ kapták, még Condoleezza Rice külügyminisztertől és kaukázusi ügyekben illetékes szakértőitől is, hogy az Egyesült Államok nem hagyja, hogy Tbiliszi erőt alkalmazzon. Arra az orosz felvetésre, hogy mi történik, ha Szaakasvili mégis rászánja magát erre, Washingtonban azt mondták, hogy a grúz elnök "akkor keresztet vethet a NATO-tagságra" - mondta el Lavrov.