A cári család. Az osztálydüh áldozatai © AP

Ezzel eleget tett a cári család még élő tagjai által a korábbi ítélet ellen benyújtott panasznak, s megváltoztatta a legfelső bíróság bírói kollégiumának tavaly novemberi döntését, amelynek értelmében a cár és családja nem rehabilitálható, mivel nem politikai megtorlás (represszió) áldozata volt.

A család ügyvédje, German Lukjanov azzal érvelt, hogy repressziónak az állami, illetve végrehajtó hatalommal felruházott szervek által szociális, vallási vagy osztályalapon hozott kényszerítő, jogokat és szabadságot korlátozó intézkedések tekintendők, éppen ilyenek áldozatává vált a cár és családja, és a törvény szerint a rehabilitáció a repressziók minden áldozatának jár.

A legfőbb ügyészség képviselője a mostani tárgyaláson is kijelentette: a cári család rehabilitációja nem felel meg az érvényes jogszabályoknak, mivel vélhetően nem politikai motívumok alapján fogták el őket, kivégzésük nem bírósági ítélet alapján történt, nincs adat arról, hogy bármiféle bírósági ítélet született volna velük kapcsolatban, a végrehajtó hatalom jogkörüket túllépő képviselői ölték meg őket, vagyis bűntény áldozataivá váltak.

1918-ban, július 17-re virradó éjszaka a jekatyerinburgi Ipatyev-ház pincéjében agyonlőtték II. Miklóst, az utolsó orosz cárt, feleségét, Alekszandrát, öt gyermeküket, Alekszejt, Olgát, Tatyjanát, Mariját és Anasztasziját, Jevgenyij Botkint, a család orvosát, továbbá szobalányukat, szakácsukat és inasukat. A cár, felesége, három lányuk, továbbá a személyzet négy tagjának földi maradványait 1991-ben találták meg, majd az azonosítás után a családtagokat Szentpétervárott temették el.

Marija és Alekszej maradványait tavaly nyáron találták meg, azonosításuk számos tudományos intézetben zajlott, s minden vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy valóban a cári gyermekek maradványai kerültek elő.

A legfelső bíróság tavalyi ítéletét követően Alekszandr Zakatov, a cári család kancelláriájának vezetője úgy nyilatkozott: a család még egyetlen instanciánál keresheti igazát Oroszországban – az ítéletet most meghozó legfelső bírósági elnökségnél –, de ha nem éri el célját, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. Azt is kijelentette: a Romanov-ház kész Oroszországba települni, amint az orosz állam elismeri történelmi státusát, a cári rokonság semmiféle kártalanítási igénnyel nem lép fel.