Az elnök a Politika című belgrádi újságnak nyilatkozott erről, amely szombaton részleteket közölt a teljes terjedelmében vasárnap megjelenő interjúból. Az, hogy Tadics milyen változtatásokra gondol, egész pontosan nem derült ki, az újság azt a megállapítását idézte, amely szerint nincs egyetlen objektív biztonsági indok se, amely miatt fenn kellene tartani a Koszovóval határos szerb légtérben a repülési tilalmat.

Az 1999-es kumanovói szerződés előírta, hogy a koszovói határtól számított 25 kilométer szélességben az akkor még jugoszláv, ma már szerb légierő csak a NATO engedélyével használhatja a légteret, s az ugyancsak a határtól számított 5 kilométeres zónába is csupán engedéllyel léphetnek be a (jugoszláv) szerb katonák. Ezen kívül a szerződés teljes egészében kitiltotta Koszovó területéről a szerb katonákat és rendőröket.

A szerb államfő - a Politika szerint - úgy fogalmazott, hogy miután Szerbia bebizonyította, hogy a stabilitás tényezője a térségben, nincs ok a kumanovói szerződés változatlan formában történő fenntartására. Tadics azt mondta, hogy "Szerbia senkire se lőtt, nem tették ezt a katonáink és tisztjeink sem, mások ellenben lőttek szerb nemzetiségű emberekre, szerb tisztekre és katonákra". Objektíven értékelve a történteket, meg kell változtatnunk a kumanovói szerződést, s én, mint szerb elnök kiállok e javaslat mellett - tette hozzá.

Borisz Tadics az interjúban elutasította a magát függetlennek tartó Koszovó önálló biztonsági erőinek létrehozását, mondván, hogy az Szerbia számára teljességgel elfogadhatatlan, s örökre az is marad. Nem azért - magyarázta -, mert biztonsági fenyegetést jelent Szerbiára nézve, hanem mert kiinduló pontja lehet a térség biztonságát fenyegető koszovói hadsereg, fegyveres erő létrehozásának. Érvelését arra alapozta, hogy szerb részről úgy tapasztalták: Koszovóban a biztonsági erőkbe gyakran terrorista szerveződésekből toboroznak embereket.