Karzai ugyanakkor azt is mondta, egyelőre nem hajlandó tárgyalni a tálibok legfőbb követeléséről, hogy szabjanak menetrendet a külföldi csapatok kivonására.

Az amerikai és nemzetközi erők jelenléte Afganisztán nemzeti érdekeit szolgálja - mondta. E jelenlétet azonban "egy új megállapodás alapjaira kell helyezni", amely a lehető legkisebbre csökkentené a polgári áldozatok számát, korlátozná a magánházak átkutatásának lehetőségét és véget vetne annak, hogy vádemelés nélkül, korlátlan ideig tarthassanak fogva afgánokat.

Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúja szerint Karzai szeretné átértékelni a bagrami légibázison működtetett, mintegy 600 afgánt fogva tartó amerikai börtön szerepét is, s elérni a foglyok szabadon bocsátását, hacsak nem bizonyítható, hogy tagjai voltak valamely terrorista csoportnak. Hozzátette, hogy a letartóztatások az afgán lakosságot az amerikai és a NATO-erők ellen fordítják.

Az afgán államfő azt ígérte, hogy ragaszkodni fog ezekhez a követelésekhez, ha az augusztus 20-i elnökválasztáson egy második időszakra is megválasztják. Karzait tartják egyelőre az választás legfőbb esélyesének, azt azonban nehéz megmondani, hogy mi történik, ha nem kapja meg a szavazatok több mint felét az első fordulóban.

"Az afgán lakosság ma is alapvetően szoros viszonyt szeretne az Egyesült Államokkal" - mondta. Olyan viszonyról van szó, amely "a szélsőséges iszlám ellen vívott harcon alapul". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e partnerségben biztosítani kell, "hogy a felek ne veszítsék el életüket, vagyonukat és méltóságukat e partnerség a következményeként".

A jelenleg Afganisztánban tartózkodó 91 ezer külföldi katonából mintegy 65 ezer a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékébe tartozik, míg a többi az Egyesült Államok vezette koalíció keretében vesz részt terrorizmus elleni hadműveletekben és az afgán erők kiképzésében. E két csoport eltérő szabályok alapján hajtja végre műveleteit, s e szabályokat biztonsági okokból titokban tartják. Általános nézet szerint az amerikaiak szélesebb körű felhatalmazással bírnak házkutatások végrehajtására és emberek meghatározatlan idejű fogva tartására, ha azok gyanújuk szerint biztonsági fenyegetést jelentenek.

A civil áldozatok nagy száma miatt megfogalmazott bírálatok nyomán Stanley McChrystal tábornok, a szövetséges erők új főparancsnoka júniusban a civileket jobban kímélő taktikára adott utasítást, hangoztatva, hogy stratégiai vereségnek tartaná, ha a lakosság szembefordulna velük, tápot adva a tálib felkelésnek.

Hétfőn megjelent interjújában Karzai azt is mondta, párbeszédet akar kezdeni a tálib mozgalomnak azon tagjaival, akik nem kötődnek az al-Kaida terrorhálózatához, vagy nem "külföldi titkos ügynökségek szolgálatában állnak", hogy visszaillesszék őket az afgán társadalomba. Elképzelése szerint ezeknek a táliboknak először bűnbánatot kéne tanúsítaniuk, "s ezt nyilvánosan is be kellene jelenteniük".