Olyan események, amelyek lezajlását a tudományos előrejelzések a távolabbi jövőre tették, már most bekövetkeznek vagy a közeljövőben várhatóan megtörténnek - emelik ki az utóbbi három évben publikált mintegy 400 tudományos cikk tartalmát összefoglaló tanulmányban.

Az egyik ilyen esemény a gleccserek, jégsapkák vártnál gyorsabb olvadása. A grönlandi jégtakaró olvadásának 2007-ben mért üteme például 60 százalékkal meghaladja az 1998-as szintet, míg a trópusi és mérsékeltövi hegyi gleccserek olvadása a Föld lakosságának nem kevesebb mint 20-25 százalékát érinti az ivóvíz, az öntözés és a vízerőművek révén.

A fejlemények nyomán néhány tudós már arról beszél, hogy a tengerek szintje várhatóan két méterrel fog emelkedni 2100-ig. A becslések 0,8 méter és 2 méter között szóródnak, szemben a 2007-es IPCC-jelentésben foglalt 18-59 centiméterrel, igaz, az utóbbiban nem vették figyelembe a jégsapkák olvadási ütemének növekedését az egyetértés hiánya miatt.

Magának a felmelegedésnek a mértékét - az üvegházgázok folyamatosan növekvő koncentrációja miatt - egyes tudósok már 1,4 és 4,3 Celsius fok közé teszik az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a mérték meghaladja azt az 1-3 fokos melegedési ütemet, amelyet a jelenlegi tudományos konszenzus határértéknek vagy billenési pontnak (tipping point) tekint számos természeti rendszer esetében. Egy-három fokos melegedés mellett várhatóan teljesen eltűnik a Jeges-tenger nyári jégborítása, maradéktalanul elolvadnak a Himalája gleccserei és a grönlandi jégtakaró.

A legfrissebb tudományos eredmények azonban mindezek ellenére még mindig azt sugallják, hogy a klímaváltozás legkatasztrofálisabb következményei elkerülhetők, ha "azonnali, összehangolt és döntő" lépések születnek az üvegházgázok kibocsátásának korlátozására és a legsérülékenyebb országok alkalmazkodásának támogatására.

A Climate Change Science Compendium 2009 (Klímaváltozási Tudományos Összefoglaló 2009) című tanulmányt kevesebb mint 80 nappal a meghatározó jelentőségű koppenhágai ENSZ-klímacsúcs előtt hozták nyilvánosságra. A tanulmányhoz írt előszavában Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára úgy fogalmaz: "Ez a jelentés ébresztőt fúj. A habozás ideje lejárt".

A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) e hét elején közölte, hogy a gazdasági válság miatt idén az üvegházhatású gázok kibocsátásának utóbbi negyven évben legnagyobb mértékű, 2,6 százalékos zsugorodása várható. Mindez Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza szerint "páratlan lehetőség" a döntéshozók számára, hogy a koppenhágai klímakonferencián a világ energetikai rendszerét a fenntarthatóság útjára tereljék. "Ha viszont elszalasztják ezt az esélyt, később már jóval drágábban és ezért nehezebben lehetne majd biztosítani a környezeti fenntarthatóságot az energiatermelés és - felhasználás rendszerében" - tette hozzá a szakértő.