A parlament szerint annak érdekében, hogy a regionális együttműködés különböző lehetséges területeit áttekinthessék, mielőbb széles körű konzultációkat kell kezdenie a bizottságnak az összes Duna-menti országgal.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői tavaly júniusban már megbízták az Európai Bizottságot, hogy 2010 végére készítse el a Duna-térség makroregionális szintű stratégiájára vonatkozó javaslatát. A leendő Duna-stratégia célja, hogy a területi, gazdasági és társadalmi összetartozás erősítésével elősegítse a Duna menti régiók fenntartható fejlődését. A stratégia jelentőségét magyar szempontból növeli, hogy a Duna Bizottság központja Budapesten van, és a program végrehajtása a 2011 első felében esedékes magyar elnökség prioritásai között szerepel.

Csütörtökön elfogadott határozatában - amelynek egyik kezdeményezője Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő volt - az EP sürgeti a Duna ökológiai állapotának javítását, a szennyezés csökkentését, valamint az olaj és más mérgező, illetve káros anyagok folyóba engedésének megakadályozását. Hangsúlyozza a dunai halállomány védelmének szükségességét, és felszólítja az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó tervet a Dunában élő természetes tokhal-állomány megőrzésére, megújítására.

A szöveg kitér az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát ösztönző projektek, valamint a fenntartható idegenforgalom, az ökoturizmus támogatására, a vállalkozásfejlesztési hálózatok létrehozására. A parlament szerint a belvízi hajózási rendszer a régió közlekedésfejlesztésének fontos aspektusa. Az EP erősítené a Duna térségében a "multinacionális mobilitást", támogatja a régión belüli egyetemi csereprogramokat, és javasolja, hogy a régióban működő egyetemek alakítsanak hálózatokat a nemzetközi szinten is versenyképes "kiválósági központok" kialakulásának elősegítése érdekében.

Az Európai Parlament állásfoglalása javasolja, hogy kétévente kerüljön sor uniós Duna-csúcsra, és annak következtetéseit ismertessék az Európai Tanáccsal, illetve az Európai Parlamenttel.

A témáról folytatott strasbourgi parlamenti vitában több magyar EP-képviselő üdvözölte a Duna-stratégia tervét. A fideszes Áder János kiemelte: a stratégia kialakítása során Magyarországnak elsődleges feladata az, hogy a Duna medre alatt található hatalmas édesvízkincset megóvja.  Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője arról beszélt, hogy az édesvíz és az élelmiszer egy-két évtizeden belül olyan stratégiai jelentőségű termékké válik, mint jelenleg a kőolaj és a földgáz. A fideszes Kósa Ádám felvetette, hogy a civil szervezeteket is érdemes bevonni a stratégiába.

A szocialista Göncz Kinga szerint ha a stratégia sikeres lesz, "akkor hozzá tud járulni a Duna menti identitás kialakításához, ami segíthet a történelmi sérelmek, traumák maghaladásában, segíthet a Duna menti népek együttélésében, abban, hogy a civil együttműködések sokkal intenzívebbé váljanak, mint eddig".