A testület élesen megosztott volt a kérdésben: a jövőbeni kongresszusi és az elnökválasztási kampányok finanszírozását döntően befolyásoló határozatát 5-4 arányú szavazással hozta meg. Az eddigi szabályozás szerint gazdasági társaságok nem pénzelhettek közvetlenül választási hirdetéseket, és a pártok a vállalati adományokat csak adminisztrációs célokra fordíthatták.

A döntés értelmében a cégek ezentúl viszont bármekkora pénzösszeget fordíthatnak olyan reklámokra, amelyek egy-egy jelölt mellett vagy ellen folynak. Továbbra sem utalhatnak át viszont közvetlenül támogatást a jelölteknek. A döntés - amely után a szakszervezetek is szabadabban költhetnek majd a választási reklámokra - valószínűleg ahhoz fog vezetni, hogy óriási pénzek fognak áramlani a kampányokba. Az utóbbi évtizedekben megsokszorozódtak a kampányfinanszírozásra fordított összegek, a 2008-as elnökválasztás során is több rekord megdőlt.

A Legfelsőbb Bíróság döntése vereség a kampányfinanszírozási korlátozás pártolóinak - köztük Barack Obama elnöknek is -, akik azt hangoztatták, hogy gátat kell szabni az érdekcsoportok politikai befolyásának. A tilalom eltörlését üdvözlők viszont azzal érveltek, hogy az eddigi korlátozás szinte a szólásszabadság alkotmányba ütköző korlátozásával ért fel.

A konzervatív bírák úgy ítélték meg, hogy egy túl messzire nyúló korlátozást szüntettek meg, nem lehet korlátozni a politikai véleménynyilvánítás jogát. Kisebbségi véleményében John Paul Stevens bíró viszont úgy foglalt állást: a döntés alááshatja a választott intézmények tisztességét, a demokrácia lényege forog kockán.

A The New York Times úgy értékelte, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi, politikai és gyakorlati földrengést keltett döntésével. A The Washington Post rámutatott: a döntés már a sorsdöntő fontosságú novemberi kongresszusi választások kampányfinanszírozási képletét is alapjaiban át fogja írni, több száz millió dolláros kampányfinanszírozási összegek szabadulhatnak fel a jelöltek mellett vagy ellenében.

Obama azt mondta, nagy győzelmet arattak a bankok, az olajcégek, az egészségbiztosítók és más nagy érdekcsoportok, amelyek naponta érvényesítik erejüket Washingtonban a közemberek hangját elnyomva. A Legfelsőbb Bíróság szerinte zöld utat adott ahhoz, hogy a különböző érdekcsoportok hatalmas pénzeket ömlesszenek a politikába. Kifejtette: mindkét nagy párt kongresszusi vezetőivel egyeztetni fog az ügyben, hogy a döntésre erőteljes válasz szülessen, "a közérdek ennyit megkíván".