Karadzsics azt állította hétfőn folytatódott pere második tárgyalási napján, hogy túlzók a boszniai muzulmánok 1995. júliusi, Srebrenica környéki tömeges legyilkolásáról, a halálos áldozatokról szóló hírek. Szerinte 2 ezer-3 ezerre tehető az áldozatok száma, és az azóta tömegsírokból kihantolt többi holttestet máshonnan vitték oda. Hosszan ecsetelte, hogyan provokálták a boszniai muzulmánok 1992 elején a szerbeket, mielőtt a boszniai szerb haderő 1992 áprilisában lövetni kezdte Szarajevót a környező hegyekből.

Elmondta, hogy a boszniai muzulmán fegyveres csoportok támadásokat intéztek a szerbek ellen - többek között rálőttek egy szerb esküvő részvevőire és robbantást hajtottak végre egy szerb templomnál -, a boszniai szerbek csak erre reagálva léptek föl Srebrenicában és környékén, illetve a szarajevói ostromnál. "Ha nem reagálunk, felfalnak minket" - mondta. 

A Srebrenica körüli kelet-boszniai muzulmán enklávéban 1995 júliusában több mint 8 ezer boszniai muzulmán fiút és férfit gyilkoltak le szerb szabadcsapatok. A szökésben lévő Ratko Mladics mellett Karadzsicsot tartják a mészárlás fő felelősének.

Karadzsics - aki ártatlannak vallja magát az ellene felhozott vádakban, köztük a népirtás vádjában - Szarajevó 44 hónapon át tartó, vagy tízezer civil halálával járó ostromáról kijelentette, a muszlimok saját embereiket lőtték, hogy előidézzék a nyugati fegyveres beavatkozást, mindenekelőtt azt, hogy a NATO hadba lépjen az ő oldalukon.

A hágai Nemzetközi Törvényszék ismét elnapolta Karadzsics perét. A következő tárgyalást június 17-re tűzte ki, megvárva, hogy az illetékes fórum döntsön a vádlott panaszáról, miszerint nem biztosítottak elég időt neki arra, hogy felkészüljön a tanúk kihallgatására.