Malcolm X 1963-ban

AP

Thomas Haganon kívül annak idején még két embert tartóztattak le az 1965 februárjában elkövetett merénylet miatt. Malcolm X éppen a harlemi Audubon Ballroomban készült beszédet mondani, amikor lelőtték. Hagan azt vallotta, hogy egyike volt annak a három merénylőnek, aki tüzet nyitott a polgárjogi vezetőre, de nem az a két ember volt a társa, akit vele együtt elítéltek. (Az illetőknek később sikerült is tisztázniuk magukat, és a nyolcvanas években feltételes szabadlábra helyezték őket.)

A 69 esztendős Hagan, aki a börtönben töltött évtizedek alatt társadalomtudományi diplomát szerzett, többször is kijelentette, hogy sajnálja tettét. Mint 2008-as bírósági beadványában írta: fiatalon cselekedett, a hirtelen harag és a vallási vezetők iránti lojalitás vezérelte. Malcolm X ugyanis 1964-ben szakított annak az Iszlám Nemzet (Nation of Islam) elnevezésű fekete muzulmán vallási mozgalomnak a vezetőségével, amelynek korábban nagy hatású vezérszónoka és szóvivője volt. 

A merénylő a hatvanas években lépett be a radikális szervezetbe. Múlt hónapban a szabadulása ügyében eljáró tanács előtt azt állította, hogy ma már sokkal jobban érti a mozgalmak belső dinamikáját, tudja, hogy milyen konfliktusok alakulhatnak ki, ezért mélységesen sajnálja, hogy belekeveredett az egészbe. Hagan az utóbbi 22 évben heti öt napot börtönön kívüli munkával töltött fedélnélküliek között, és ezeken a napokon brooklyni otthonában tölthette az éjszakákat. 

Tizenhat hiábavaló próbálkozás után sikerült elérnie, hogy beadványának eleget téve feltételesen szabadlábra helyezzék. A Malcolm X emlékét ápoló szervezetek eltérően foglaltak állást Hogan kiengedéséről. A néhai özvegye által alapított Malcolm X & Dr. Betty Shabazz Emlékhely és Oktatási Központ vezetője azt mondta, nem az ő dolguk, hogy ítélkezzenek, Hagan sorsáról az ország törvényei alapján kell dönteni. Egy másik csoport, a Malcolm X Emlékbizottság ellenben bírálta a szabadlábra helyezést.