A kommandósok hajnalban csaptak le a hat hajóból álló flottillára, amellyel két palesztinbarát szervezet - a Free Gaza Movement és a törökországi IHH - több tonnányi segélyt akart eljuttatni a gázai területre. A támadás nemzetközi vizeken, a parttól hozzávetőleg 64 kilométerre történt.

A hadsereg szerint lövéseket adtak le katonáikra, illetve késekkel és botokkal támadták meg a segélyhajók fedélzetére érkező kommandósokat. Az incidensben több tucatnyian - katonák és aktivisták egyaránt - megsebesültek. A flottilla zászlóshajóját, a Mavi Marmarát, illetve a további öt hajót Asdod izraeli kikötőbe vitték.

Török médiaértesülések szerint a halálos áldozatok száma 16 és 19 között van, köztük legkevesebb kilenc török állampolgár. A konvojt vezető török hajón több mint 750 ember tartózkodott, köztük helyi és külföldi újságírók, parlamenti képviselők és jogvédő szervezetek munkatársai mintegy ötven országból. Ott volt az ír Nobel-békedíjas Mairead Corrigan is. Egy EP-forrás Brüsszelben az MTI-vel közölte, hogy a korábbi értesülésekkel ellentétben a flottilla hajóin nem utaztak európai parlamenti képviselők, így magyarok sem.

A tel-avivi magyar nagykövetség eddigi információi szerint nincsenek magyar állampolgárok az izraeli fellépés halálos áldozatai és sebesültjei között - közölte Szentgyörgyi Zoltán Izraelben akkreditált magyar nagykövet. A misszióvezetőnek arról sem volt tudomása, hogy a hajókonvojnak lettek volna magyar utasai. A nap folyamán konzultációra rendelték be az izraeli külügyminisztériumba az Európai Unió tagállamainak nagyköveteit. A megbeszélésen az áldozatok nemzetiségéről nem hangzott el hivatalos tájékoztatás.

A támadás miatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

A flottilla zászlóshajója, a Mavi Marmara

Free Gaza Movement / Flickr

Izrael előre figyelmeztetett, hogy mindenáron, akár erő alkalmazásával is, de megakadályozza a hajók kikötését a gázai partoknál. Az országban korábban közölték, hogy ha a flottilla nem szakítja meg útját és nem fordul vissza, lefoglalja a hajókat, az aktivistákat Asdod kikötőjébe szállítja, majd kihallgatásuk után kitoloncolja őket. Törökország arra kérte Izraelt, hogy engedje át a palesztinbarát és török emberi jogok által szervezett, humanitárius segélyt szállító karavánt. Izrael álláspontja szerint a Hamász palesztin radikális mozgalom által irányított Gázai övezetben nincs "humanitárius válsághelyzet", ezért nem indokolt a nemzetközi segélyakció. Arra viszont hajlandóak lettek volna az izraeli hatóságok, hogy Asdod kikötőjében engedélyezzék a hajók rakományának kirakodását, átnézését, majd ENSZ-járműveken történő továbbítását a Gázai övezetbe.

Avi Benajahu tábornok, az izraeli hadsereg szóvivője a katonai rádióban kijelentette: nem tudja, ki adott tűzparancsot a kommandósoknak. A haditengerészet a tűzparancs szabályainak megfelelően járt el, és az utasítások világosak. A katonákat figyelmeztették, hogy ne hagyják magukat provokálni - mondta a tábornok, aki szerint készültek ugyan erőszakkal szembeni rendőri akcióra, de terrorista jellegű erőszakkal találták szembe magukat. Mark Regev, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szóvivője a flottilla utasait vádolta meg az erőszak kirobbantásával. "Minden lehetséges erőfeszítést megtettünk, hogy elkerüljük ezt az incidenst. A katonák azt az utasítást kaptak, hogy rendvédelmi műveletről van szó, és tanúsítsanak maximális önmérsékletet. Sajnos, a hajón tartózkodók szélsőséges erőszakkal, vasdorongokkal, késsel és lőfegyverekkel támadtak rájuk" - hangsúlyozta Mark Regev. 

Benajahu tábornok az izraeli közszolgálati rádióban elmondta: a kommandós műveletet nemzetközi vizeken hajtották végre közép-európai idő szerint hajnali 3:30 és 4:00 óra között, az izraeli partoktól 70-80 tengeri mérföldre (130-150 kilométerre). Az 1993-as oslói békeszerződés értelmében Izrael 20 kilométeres sávban tartotta meg a Gázai övezet parti vizeinek ellenőrzését. Izraeli médiaértesülések szerint a katonai vezetők bizonytalankodtak, hogy a nyílt tengeren vagy a hajóknak a 20 mérföldes sávba való behatolása után avatkozzanak be. A katonák végül az első mellett döntöttek.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatja a hadsereg fellépését a blokád alatt lévő Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla ellen. A kormányfő irodája közölte, hogy a kanadai látogatáson tartózkodó Netanjahu egy telefonbeszélgetés során több magas rangú izraeli diplomáciai és biztonsági tisztségviselőt is biztosított róla: a katonai művelet az ő teljes támogatását élvezi.

Sebesült izraeli katonát szállítanak kórházba

AP

Törökország figyelmeztette Izraelt

A támadás hírére tüntetők megpróbálták megostromolni Izrael isztambuli konzulátusát, de a rendőrség visszaverte a támadást. A török külügyminisztérium bekérette az izraeli nagykövetet, hogy átadják neki a török fél "lehető legkeményebb" válaszát a támadásra. A tárca közleményben figyelmeztette Izraelt: "helyrehozhatatlan következményekkel" jár a kétoldalú kapcsolatokra nézve a flottilla elleni hétfői támadás.  Recep Tayyip Erdogan török kormányfő latin-amerikai látogatását megrövidítve szintén hazautazik. Törökország az incidens miatt hazarendeli tel-avivi nagykövetét - közölte a külügyminisztérium. A török miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy lemondanak három tervezett hadgyakorlatot Izraellel.

"Határozottan elítéljük ezt az embertelen izraeli gyakorlatot" - szögezte le a török külügyminisztérium."Ez a nyílt tengeren történt sajnálatos incidens, amely a nemzetközi jog egyértelmű megsértése, helyrehozhatatlan következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra nézve" - áll a dokumentumban, amely elfogadhatatlannak nevezi a békés akciókban részt vevő civilek elleni fellépést.

Háromnapos palesztin gyászt hirdettek

A gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista palesztin szervezet az izraeli nagykövetségek elleni "felkelésre" szólította fel világszerte az arabokat és a muzulmánokat. "Felszólítjuk az összes arabot és muszlimot, hogy lázadjanak fel a cionista nagykövetségek előtt szerte a világon" - mondta Szami Abu Zuhri Hamász-szóvivő. Iszmáil Haníje, a Hamász gázai miniszterelnöke közleményében "barbár támadásnak" nevezte az izraeli akciót, és felszólította az ENSZ-t, hogy védje meg a segélyhajók fedélzetén tartózkodó aktivistákat.

Sérült izraeli katonát szállítanak kórházba Jeruzsálemben

MTI/EPA

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke "tömeggyilkosságnak" minősítette a történteket, és háromnapos nemzeti gyászt rendelt el a palesztin területeken. Utasította a palesztin ENSZ-képviselőt, kérje a Biztonsági Tanács soron kívüli ülésének összehívását az izraeli kalózkodás, bűncselekmény és tömeggyilkosság miatt - közölte Száeb Erekát palesztin főtárgyaló. A Palesztin Hatóság kérte az amerikai kormányzatot is, sürgősen lépjen fel, hogy véget vessenek "az izraeli bűncselekményeknek".

Amr Músza, az Arab Liga főtitkára keddre összehívta a szervezet rendkívüli ülését, amelyen a segélyflottilla elleni izraeli támadás után teendő lépéseket vitatják meg. "Kedden Kairóban ülést tartunk, hogy elfogadjuk a támadás utáni kollektív arab álláspontot" - jelentette ki Amr Músza. A főtitkár szerint a "szabadság flottillájának" véres elfoglalása "újabb, erős üzenet Izrael részéről, hogy nem akarja a békét". A tanácskozás összehívását Szíria is hivatalosan kérte hétfőn.

Több országban bekérették az izraeli követet

A kuvaiti kormány hétfőn rendkívüli ülést tart a segélyflottilla elleni támadás miatt. A hajókon 16 kuvaiti, közöttük Valíd at-Tabtabai iszlamista parlamenti képviselő utazott. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország bekérette a külügyminisztériumba az izraeli nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen tőle a kommandós támadás miatt. A flottilla hajóin magánemberként több európai parlamenti képviselő is tartózkodott. Izrael athéni nagykövetét is bekérették a külügyminisztériumba, hogy tájékoztatást kérjenek tőle a hajókon tartózkodó görög állampolgárok biztonságával kapcsolatban. A CNN jelentése szerint Stockholmban is bekérették az izraeli nagykövetet, a TV4 információi szerint ugyanis 11 svéd állampolgár is a hajókon tartózkodott.

Az Európai Unió is vizsgálatot követel az ügyben. "Catherine Ashton külpolitikai főképviselő mély sajnálatát fejezi ki a halálesetek és az erőszak miatt, és részvétét tolmácsolja a halálos áldozatok és a sebesültek hozzátartozóinak" - közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. Az EU nevében Ashton teljes körű vizsgálatot kér a történtek körülményeiről. Felszólítja az izraeli hatóságokat, azonnal, állandó jelleggel és feltételek nélkül nyissák meg az átkelőket a Gázába tartó és onnan érkező humanitárius segítség, kereskedelmi cikkek és személyek előtt - tette hozzá a szóvivő. Ashton figyelmeztetett: a Gázai övezet blokádja továbbra is elfogadhatatlan az unió számára, és politikai szempontból a céljával ellentétes hatást vált ki.

Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa megdöbbenését fejezte ki a támadás miatt. Az ENSZ álláspontja szerint az izraeli blokád a gázai lakosság (másfél millió palesztin) kollektív büntetésével ér fel, és ezért a nemzetközi jog értelmében megengedhetetlen. A blokád jelentős mértékben akadályozza a másfél évvel ezelőtti izraeli katonai offenzíva során elpusztult gázai infrastruktúra újjáépítését - hangsúlyozza a világszervezet.