Az Egyesült Államok a nyomására elfogadott határozattal szakított korábbi politikájával, amely a Teheránhoz való közeledésre helyezte a fő hangsúlyt. A korábbi hasonló határozatoknál csak némileg erősebb, öt hónapon keresztül egyeztetett szankciókat azonban gyengíti, hogy nem bírják a BT egységes támogatását. 

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ugyan minden korábbinál keményebb büntetőintézkedésekről beszélt, azok távol esnek az Iránnal szembeni bénító erejű gazdasági szankcióktól, nincs szó a legfőbb iráni bevételi forrást jelentő olajexport elleni embargóról sem. 

Ertugrul Apakan, Törökország ENSZ-nagykövete azzal indokolta országa ellenszavazatát, hogy "a diplomáciai és békés megoldásnak nem látja más, életképes alternatíváját". Brazília - Törökországgal együtt - kompromisszumos megoldást dolgozott ki, amelyet azonban a nyugati országok elvetettek. Libanon tartózkodásának hátterében az áll, hogy a bejrúti koalíció tagja az Irán támogatását élvező, radikális síita szervezet, a Hezbollah. 

Az új, immár negyedik szankciócsomaggal nukleáris programja miatt büntetik Iránt, amely a nyugati országok szerint tudományos programja leple alatt atomfegyverek előállítására törekszik. A nyugati hatalmak az elfogadottnál erőteljesebb - az ország energiaszektorát is célzó - szankciókat akartak elfogadtatni, de Peking és Moszkva ellenkezése miatt az eredeti, keményebb tervezet felvizeződött. 

A határozat megtilt Iránnak "minden olyan tevékenységet, amely atomfegyvert célba juttatni képes ballisztikus rakétával kapcsolatos". További lépéseket helyeznek kilátásba újabb iráni bankok ellen, ha azok feltételezhetően nukleáris vagy rakétaprogramokhoz kapcsolódó tevékenységet folytatnak. Nem engedélyezik Irán számára bizonyos kényes tevékenységekbe - például uránbányászatba - történő bármiféle befektetést, és a fegyverembargót kibővítve megtiltják minden olyan fegyver vásárlását, amely a súlyosabb kategóriákba esik, például harci helikopterekét, harckocsikét vagy rakétákét. Újabb iráni személyiségeket és intézményeket is szankcionálnak, például a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjait, intézményeit. A határozat ugyancsak felhív az iráni tengeri szállítmányok átvizsgálására, ahogy az Észak-Korea esetében történik.

A BT-határozat megalapozza azt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió saját hatáskörben további Irán-ellenes szankciókról döntsön, utóbbi vezetői várhatóan június közepi csúcstalálkozójukon vitatják meg a kérdést. A The New York Times című lap felhívta a figyelmet: az újabb büntetőintézkedésekkel nem szűnt meg az Iránnal folytatandó esetleges párbeszéd lehetősége, a határozat teljes egészében tartalmazza annak a 2008-as kezdeményezésnek a szövegét, amely a polgári célú nukleáris együttműködés bővítését ígéri Teheránnak az urándúsítás leállításáért cserébe.

Irán dacosan reagált