A 17 németországi atomerőművet két csoportra osztották: az 1980 előtt épültek üzemidejét nyolc, az ennél később felépültekét 14 évvel hosszabbítják meg - jelentette be hétfő hajnalban Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter a kormány maratoni, 12 órán át tartó ülése után. A tárgyalások alatt a helyszínen százak tüntettek az erőművek élettartamának meghosszabbítása ellen.

Szélenergiára is költenék a fűtőelem-adót

AP

Ezzel felülírták azt a 2001-ben a Schröder-kormány és az üzemeltető cégek (E.on, RWE, EnBW, Vattenfall) között létrejött megegyezést, amely szerint 2021-re bezárták volna az összes németországi atomerőművet. A most elfogadott menetrend szerint viszont így jövőre egy atomerőművet sem kell leállítani a régi építésűek közül, a legújabbak pedig 2040-ig termelhetnek áramot.

Sokmilliárd eurós extraprofitot hoz

Röttgen bejelentette azt is, hogy az energetikai cégeknek extraprofitjuk egy részéről le kell mondaniuk a megújuló energiák használatának elősegítése érdekében. Ennek értelmében az erőműveket üzemeltető négy konszern 2011-től kezdve évente összesen 2,3 milliárd euróval - úgynevezett fűtőelem-adóval - járul hozzá az állami költségvetés hiányának lefaragásához.

Ezen felül az atomerőműveket működtető vállalatok 2011 és 2016 között további 200-300 millió euróval járulnak hozzá a megújuló energiaforrások elterjesztéséhez. A fűtőelem-adó 2017-es megszűnése után ez a hozzájárulás tovább növekszik majd, Rainer Brüderle gazdasági miniszter szerint a hozzájárulások teljes összértéke eléri majd a 15 milliárd eurót.

A fűtőelem-adó és a külön hozzájárulás híre sem rontotta el a befektetők örömét: az üzemidő-hosszabbítás bejelentése után az E.on részvényei 3,7 százalékot erősödtek, az esseni RWE papírjai pedig 2,8 százalékkal drágultak – tette közzé a Bloomberg hírügynökség. Nem is csoda: a DIW gazdaságkutató intézet július végi jelentése szerint a négy cégnek évente összesen 6,4 milliárd eurós extraprofitot hozhat az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása.

Meghajoltak az energialobbi előtt?

Az ellenzék heves bírálatokkal reagált a kormánypártok döntésére. Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták elnöke kijelentette: a koalíció lépése nemcsak a 2001-ben létrejött megállapodás felrúgását jelenti, de egyben megosztja a társadalmat is. "Arról van szó, hogy a kormány meghajolt az energiapiaci lobbi előtt, amelynek napi egymillió euró profitot termelnek a már nullára leírt régi atomerőművek" - hangoztatta az SPD elnöke.

Egyúttal megismételte a korábbi fenyegetést, miszerint a szociáldemokrata vezetésű tartományok az alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a kormány a felsőház megkerülésével próbálja megvalósítani az üzemidő meghosszabbítását. Ígéretet tett arra is, hogy ha a következő országos választások nyomán pártja ismét hatalomra kerül, akkor meg fogja semmisíteni a vasárnapi döntést.

A Zöldek elnöke "forró őszt" ígért a koalíciónak a döntés nyomán. Szeptember 18-ra a párt és a környezetvédő mozgalmak tömegtüntetést hívtak össze a berlini kancellári hivatal elé. Gesine Lötzsch, a Baloldal társelnöke szerint a megállapodás az atomkonszernek kézjegyét viseli magán. Gregor Gysi frakcióvezető egyenesen a demokrácia elleni támadásnak minősítette a koalíció döntését az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról.
Rögtön bírálta a döntést Ausztria is. Niki Berlakovich környezetvédelmi miniszter közleményében kijelentette, hogy az kiábrándító, "csapás a megújuló energiák támogatásának politikájára nézve".

Megbukhat a Bundesratban

A Handelsblatt című lap még pénteken azt írta: az államfő nem fog beleegyezni abba, hogy az ország atomerőműveinek működési idejét jelentősen meghosszabbítsák, és döntését a kancellár kénytelen lesz elfogadni. Christian Wulff tanácsadóinak véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy az érintett tartományok jóváhagyása nélkül a 17 nukleáris erőmű üzemideje legföljebb kilenc évvel hosszabbítható meg azon felül, amennyit a Schröder-kormány és az energetikai konszernek között 2001-ben létrejött egyezség előirányoz.

Az elnöki hivatal egyelőre zárolta a szakértők értékelését, amelynek lényege: kilenc évet meghaladó üzemidő-hosszabbítás esetén nagy a veszélye annak, hogy a parlament felsőháza, a Bundesrat is szót kér az ügyben. Ott pedig a Merkel-kormánynak május óta nincs többsége, vagyis nem tudna keresztülvinni egy ilyen hosszabbítást.

Se vele, se nélküle?

A Merkel-kormány áthidaló megoldásnak tartja az atomerőművek élettartamának meghosszabbítását, amelyre a kormánypártok szerint addig van szükség, amíg a megújuló energiaforrásokból előállított energia ára nem csökken, illetve meg nem oldják a megújuló forrásokból termelt energia hálózati továbbításával, illetve tárolásával kapcsolatos kérdéseket.

Németország egyébként korábban vállalta, hogy 2020-ig 30 százalékra növeli a megújuló források – többek között a szél- és napenergia – arányát a 2009-ben regisztrált 14 százalékkal szemben. Egy kormánymegrendelésre készült jelentés korábban azt írta, hogy atomenergia nélkül az előzetes tervekkel szemben Németország az 1990-es szinthez képest 2050-ig képtelen lesz 80 százalékkal csökkenteni széndioxid-kibocsátását. A jelentést az ellenzék és a környezetvédő csoportok az energialobbi erejének bizonyítékaként értékelték – írta a Deutsche Welle.

A felmérések szerint a németek többsége az atomerőművek bezárása mellett foglal állást. A 17 szóban forgó atomerőmű energiatermelésben betöltött szerepe viszont kifejezetten jelentős: ezek a reaktorok állítják elő a Németországban termelt villamos energia 22,6 százalékát.