szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hugo Chavez venezuelai elnök évi 10 millió tonna kőolajat ígért Minszknek, s ezzel feltehetően jelentősen megerősítette Fehéroroszország pozícióját az Oroszországgal rég húzódó energetikai viszályban.

"Fehéroroszországban nem lesz olajhiány a következő 200 évben" - ígérte Chavez Aljakszandr Lukasenka elnöknek vasárnap, az pedig esküdött, hogy ezt nem felejti el, és Chavez nem fogja megbánni.  Az évi 10 millió tonna mintegy felét teszi ki a fehérorosz olajfinomítók kapacitásának, s jelentős bevételeket hozhat Minszknek. A fehéroroszországi olajfinomító és petrokémiai ipar jövedelme a tizedére csökkent, amióta Oroszország az év elején elkezdte teljes összegben beszedni a szomszéd országtól az olajra és származékaira kirótt vámot. 

Lukasenka augusztusban beismerte, hogy az olajfinomítás, a belső ellátás és az export létkérdés országa számára, amelynek szuverenitása és függetlensége múlik ezen. 

Minszk az orosz szállítások alternatíváit Kazahsztánban, Iránban és Azerbajdzsánban kereste, de a szakértők egyhangú megítélése szerint a venezuelai projekt Minszk számára a lehető legjobb megoldás, a venezuelai kőolaj ugyanis az orosznál jobb minőségű, feldolgozása kevesebb energiát igényel és a végtermékek is jobb minőségűek. Emellett olcsóbb is: az első szállítmány májusban tonnánként 656 dollárba került, míg a vámmal terhelt orosz kőolaj ára tonnánként 800 dollár. Emellett nem zárható ki, hogy Minszk Venezuelától még kedvezőbb áron kaphatja majd a kőolajat. 

A szerződés részleteit nem hozták nyilvánosságra, de szakértők szerint nagyrészt barterről van szó, vagyis a kőolajért Minszk bizonyos, első sorban haditechnikai szolgáltatásokkal fizet, például Venezuela légvédelmi rendszere átalakításában való részvétellel. Politológusok hozzáteszik, hogy Moszkva, ahol a múlt héten 9. alkalommal fogadták Chavezt, aligha örül a megállapodásnak. 

Az orosz elemzők korábban kétkedéssel szóltak a lehetőségről, hogy Minszk venezuelai kőolajhoz jusson, és a legtöbb nyilatkozó továbbra sincs meggyőződve arról, hogy valós és tartós együttműködés alakul ki. A kételyeket részben a két államfő személyisége kelti: két tekintélyelvűnek és kalandornak tartott vezér állapodott meg, s mindkettő előtt elnökválasztás áll - Lukasenka decemberben, Chavez egy év múlva mérettetik meg -, amint azonban egyikük elveszti pozícióját, a megállapodások összeomlanak. 

A most megkötött, három évre szóló szerződés, illetve az abban rögzített folyamatos szállítások máris konkurenciaharcot indítottak el a balti és az ukrajnai kikötők között. Chavez látogatása előtt Minszk már megállapodott Kijevvel az Odessza-Brodi vezeték áramlási irányának megfordításáról, hogy ezen jusson el a venezuelai kőolaj a kikötőből a fehérorosz finomítókhoz, a próbamenetet december elejére tervezik. Erre már reagált a Kreml is: Szergej Smatko energiaügyi miniszter figyelmeztette Ukrajnát, hogy egyeztesse az orosz féllel a technológiai részleteket. A megfordítás ugyanis több jelentős orosz konszern - így a TNK-BP és a Transneft - érdekeit sértheti. 

Jurij Bojko ukrán energiaügyi miniszter válaszát az ukrán sajtó idézte: országa számára igen fontos az energiahordozók szállítása, s ezért az ezzel összefüggő kérdést kompromisszumos úton szándékoznak megoldani, de hangsúlyozzák, hogy jogukban áll az Ukrajna számára leginkább gazdaságos megoldást választani, és minden esetben a nemzeti érdekeket fogják előtérbe állítani - mondta.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!