Mint mondta, a Nobel-díj több mint egy évszázados történetében alighanem a 2010-es az első alkalom, amikor az elismerést sem a díjazott, sem annak képviselője nem veheti át.

Az eddig kitüntetett kiemelkedő jelentőségű ellenzékiek képei a Nobel-intézet falain sorakoznak. Ott van a náciellenes német Carl von Ossietzky képe is, akit 1935-ben jutalmaztak a díjjal, akárcsak a szovjet Andrej Szaharové (1975), a lengyel Lech Walesáé (1983), de ott van a dél-afrikai apartheid-ellenes küzdelem élharcosainak képe, Desmond Tutué (1984) és Nelson Mandeláé (1993) is.

Lundestad felidézte, hogy a Nobel-bizottság - az odaítélt kitüntetésekkel - annak idején élesen támadta a náci Németországban, később a Szovjetunióban, Dél-Afrikában, Burmában és Iránban kialakult helyzetet. A testület Kínával sem tehet kivételt - tette hozzá.

Liu Hsziao-pót, aki az egyik szerzője annak a "Charta '08" elnevezésű kiáltványnak, amely a politikai rendszer átalakítását sürgette Kínában, államellenes felforgatás vádjával ítélték 11 évi börtönre. Ez év október 8-án jelentették be Oslóban, hogy az idén ő a Nobel-békedíj kitüntetettje. A döntést sértésként fogadta a kínai rendszer, ahol az ellenzékieket bűnözőnek tekintik.

A Nobel-bizottság nem biztos abban, hogy december 10-én, a hagyományos átadási ünnepségen lesz kinek átadni az oklevéllel és aranymedállal járó díjat, hiszen a kínai polgárjogi harcos börtönben van, felesége házi őrizetben, két testvére pedig valószínűleg nem hagyhatja el Kínát.

Lundestad most hangoztatta: előfordulhat, hogy nem decemberben adják át a díjat. A bizottságnak feltehetően egy másik alkalmat kell találnia erre a célra.