A magyar miniszterelnök szerdai beszéde előtt egyes képiselők leragasztott szájjal és a korábban üres címlappal megjelenő magyar újságok példányait maguk előtt tartva tiltakoztak a magyar médiatörvény ellen. "Otthon érzem magam itt, a magyar parlamentben is megszokott performanszok miatt" - kommentálta a tiltakozást Orbán, és folytatta alig megezdett beszédét.

A magyar kormányfő azt mondta, az elmúlt húsz évre visszatekintve a legnehezebb év előtt áll az EU. Kiemelte, hogy a kormánya az '56-os forradalmárok hitével akarja szolgálni az európai egység ügyét. Az egységhez azonban erő kell - tette hozzá, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség fő jelszava az "erős Európa". Magyarország is sokat tett az egységért, ezért számára történelmi igazságtétel, hogy ma Európa élén állhat - szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett, hogy a második világháborút követően Magyarország adta a legtöbb emberi életet és vért a szabadságért. Budapest bizonyította be a világnak azt is, hogy a kommunizmus nem ártalmatlan doktrína, hanem veszélyes fenyegetés a nyugati civilizációra - fejtette ki.

MTI/EPA

Orbán Viktor szerint ma az irdatlan adósságtömeg az, ami gyengíti Európát. Ezt egyetlen módon lehet legyőzni, mégpedig a foglalkoztatás növelésével - tette hozzá. Az európai kódex sarokpontja a megfontolt gazdálkodás parancsa, azaz, hogy nem költünk többet, mint amennyit keresünk. Nem terhelhetjük adósságokkal gyermekeinket és unokáinkat sem - mondta a beszédben. Az elnökség főbb témái között Orbán kiemelte az európai energiapolitikát, amely szerinte áttörés előtt áll. Döntő fontosságú, hogy valóságos és átjárható energiapiac jöjjön létre Európában, és a kontinens diverzifikált beszerzési útvonalakkal rendelkezzen. A romastratégiával kapcsolatban kiemelte: "Európának csak akkor lesz szíve, ha a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok számára a szociális beilleszkedés lehetőségét megteremti". A további prioritásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélte, "bővítési frász uralkodik Európában". Magyarország viszont azt szeretné, ha visszatérne a bővítési optimizmus. 

Élesen kritizálták Orbánt és a médiatörvényt

A beszédet követő vitában és a képviselői kérdésekben azonban a magyar EU-elnökség témáinál és programpontjainál sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kritikák. Orbán a vita előtt arra kérte a képviselőket, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitikával kapcsolatos véleményüket és akcióikat és a soros EU-elnökséggel kapcsolatos ügyekkel. "Én természetesen készen állok a harcra" - mondta a kormányfő a médiatörvénnyel kapcsolatos kritikákra utalva, de hozzátette, hogy a magyar belügyek uniós ügyekkel való összekeverését az EU is megszenvedheti. Megismételte, amit Barroso korábbi budapesti látogatása során is elmondott: nem tekinti "szkanderezésnek" a médiatörvénnyel kapcsolatos ellentéteket.

MTI/EPA

A beszédben Orbán hozzátette, megállapodást kötött Barrosóval: a magyar kormány örömmel fogadja az építő kritikákat és  jogos aggályokat a médiatörvény kapcsán az EB-től. Kijeletette, az “antikommunista küzdelemben számíthat a magyarokra Európa”. José Manuel Barroso a médiatörvény kapcsán felszólalásában azt mondta, örül Orbán hozzáállásának, hogy hajlandó szükség esetén változtatni rajta. "Magyarországot pártatlanul és obejktíven kell kezelnünk, de a politikai motívumokat sem tudjuk figyelmen kívül hagyni" - tette hozzá. “Nincs kétségem az elnökség sikere tekintetében, és teljes támogatásunkról biztosítjuk az EB részéről” - mondta Barroso. Elmondta, hogy ezen a héten a magyar hatóságokhoz fordulnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályok tisztázása érdekében, a bizottság ezután, a válaszok alapján alkot véleményt a jogszabályról. A bizottsági elnök felidézte budapesti látogatását, ahol Orbántól ígéretet kapott, hogy módosítják a médiatörvényt, ha a bizottság szükségesnek látja azt.

A szocialisták szerint a médiatörvény nem belügy

A Fideszt is a tagjai között tudó európai néppárti frakció tagjai a plenáris ülésen támogatásukról biztosították a magyar kormányt. "Ideális alapokon működik az ön pártjára épülő kormány" - mondta Joseph Daul, a néppárti frakció, az EPP elnöke. "Reformokat vezetett be, amit a magyarok többsége akart. Hiszek önnek, bízom önben. Bízom benne, hogy tiszteletben tarja az európai szabályokat. Nagyon nagy európainak tartom önt" - mondta a képviselő.

Nem kímélte viszont a magyar kormányfőt az európai szocialisták vezetője, Martin Schulz. "Harcosként ismerjük önt, miniszterelnök úr" - kezdte hozzászólását Schulz, aki szerint a médiatörvény kérdése nem magyarországi belügy. "Teljesen világos, hogy európai vitáról van szó a médiatörvény kapcsán, ahogy erre ön is utalt" - tette hozzá Schulz, aki szerint a jogszabály nem demokratikus, mert csak fideszes és hozzá közeli tagok alkotják a médiahatóság vezetését. "A sajtó ellenőrzi a kormányt és nem fordítva Európában, máshogy nem lehet" - hangsúlyozta Schulz.

Facebook

A liberális frakció vezetője, Guy Verhofstadt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Márai Sándort hozta fel és azt mondta, úgy véli, a szlovák kormány nyelvtörvénye, illetve a magyar médiatörvény nem létezhetne egymás nélkül, illetve Márai írásai nem születhetnének meg “megfelelő tájékoztatás” törvénybe iktatása miatt. Verhofstadt azt is elmondta, reméli, a magyar kormány megváltoztatja a törvényt és tiszteli a pluralizmust. A legnagyobb visszhangot és a leghangosabb reakciókat a felszólalók közül Daniel Cohn-Bendit, a zöldek képviselője vívta ki, aki felszólalásában azt mondta, a magyar miniszterelnök úton van ahhoz, hogy az európai Chavez legyen - ezzel a sokak által diktatorikus kormányzásáról ismert venezuelai elnökre utalt.

"Ma Orbán úr azon az úton van, hogy egy európai Chavez legyen, egy európai populista nacionalista, aki nem érti a demokratikus pluralizmust" - mondta a képviselő, hozzátéve: kiegyensúlyozott tájékoztatás kell, "különben hogy tárgyalunk Lukasenkóval, Kínával". "Európa éppen a totalizmussal szemben nőtt" - zárta szavait a zöld képviselő. "Nagyon szeretem a magyarokat és országot, '56-ban kézen fogva vitt a bátyám a magyar forradalom melletti tüntetésekre Párizsban. Orbán mellett voltam, ‘89-ben, azóta azonban más irányba fordult" - mondta Cohn-Bendit.

Orbán szerint a magyar nemzetet sértették meg

A vita során felkorbácsolódtak az indulatok, az elnöklő Jerzy Buzek EP-elnök többször is rendre intette a képviselőket és igyekezett a hozzászólásokat a magyar elnökség programja felé terelni - több-kevesebb sikerrel. Az ülés végén a magyar miniszterelnök már rekedten válaszolt a korábbi felszólalásokra. "Sajnálom, hogy önöket ilyen rútul rászedték és becsapták" - mondta a médiatörvényt kritizáló képviselőknek, akik közül szerinte többen is - például Martin Schulz szocialista frakcióvezető - tárgyi tévedéseket vétetettek hozzászólásukban. Ilyennek nevezte például azt, hogy a médiatörvény alapján büntetni lehet a kiegyensúlyozatlanságot. Schulz hozzászólásával kapcsolatban viszont elmondta azt is, a képviselővel egyetért abban a tekintetben, hogy a magyar elnökséget az eredmények fogják minősíteni.

Bekiabálásokkal tarkított beszédében hozzátette, hogy nem lehet sértegetni egy nemzetet. "Azzal fenyegettek, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el" - mondta a felszólalásokkal kapcsolatban. "Mi ez, ha nem a magyar nemzet megsértése?" - tette fel a kérdést és megismételte, hogy a magyar médiatörvény ügyét el kell választani az elnökséggel kapcsolatos kérdésektől. “Sosem gondoltam, hogy a magyar elnökség diadalmenet lesz, ahol kifutóra megyünk modellként. Kemény vitákra készülök” - tette hozzá a miniszterelnök.

Martin Schulz Orbán válaszára reagálva azt mondta, nem arról van szó, hogy Magyarországot ki szeretnék játszani Európa ellen. "Ha mind komolyan vesszük amit mond, akkor önnek is jobb ha átgondolja ezt a törvényt" - mondta Orbánnak válaszolva Schulz. Mielőtt a vitát lezárták volna, a zöldpárti Cohn-Bendit is megszólalt még, aki többször is megismételte, hogy az igazság szerinte nem mindig a többség oldalán van. Hozzátette, Orbán ugyan meghívta az asztalhoz , de elvette az étvágyát, és amiket a kormányfő az ülésteremben ma elmondott hazája kapcsán, az szerinte a nacionalista populizmus megnyilvánulása.