Iránban felakasztották hétfőn a Népi Mudzsahidek nevű ellenzéki szervezet két aktivistáját, akiket 2009-es szeptemberében az egyik kormányellenes tüntetés során fogtak el Teheránban.

A két férfit azzal vádolták, hogy az iráni rendszer ellen fegyveresen küzdő mozgalom egyik "aktív sejtjében" tevékenykedtek, és részt vettek a 2009. júniusi elnökválasztást követő, hónapokig tartó tüntetéseken "egy Angliában élő főnök irányításával". A rájuk kiszabott halálbüntetést, csak úgy mint négy másik társuk esetében, tavaly májusban megerősítette a fellebbviteli bíróság.

Több ország, köztük Franciaország felszólította Iránt, hogy ne végezzék ki a hat ellenzékit. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter éppen a hétfőn kivégzett két férfi esetében személyesen emelt szót Teheránnál tavaly augusztusban. Mariam Radzsavi, a mozgalom száműzetésben élő történelmi vezetője Franciaországban kiadott közleményében barbár cselekedetnek minősítette a kivégzést, és felszólította a nemzetek közösségét, hogy "függessze fel gazdasági és diplomáciai kapcsolatait az Iránt kormányzó középkori hatalommal". A teheráni vezetés azzal vádolja a Népi Mudzsahideket, hogy az 1979-es forradalom után számtalan merényletet hajtott végre az iszlám rendszer ellen.

Iránban két nap alatt hét embert akasztottak fel. A két ellenzékin kívül öt köztörvényes bűnözőt végeztek ki  vasárnap, illetve hétfőn, amivel 53-ra nőtt a januárban végrehajtott halálos ítéletek száma. Tavaly legalább 179 ember végezte bitófán Iránban, amely egyike azoknak az országoknak - Kína, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok mellett -, ahol a legtöbb kivégzéseket hajtják végre. Iránban a gyilkosság, a nemi erőszak, a fegyveres rablás, a drogkereskedelem és a házasságtörés esik a halálos büntetéssel sújtható bűncselekmények kategóriájába.