Nagy a tétje az idén év végén esedékes következő ENSZ-klímacsúcsnak, hiszen ha a világ országainak nem sikerül megállapodásra jutniuk, a kiotói megállapodás utáni jogfolytonosság veszélybe kerülhet - mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága előtt lezajlott, klímapolitikával kapcsolatos meghallgatásán a miniszter leszögezte, jogilag kötelező érvényű szerződés létrejötte nélkül a széndioxid-kibocsátás növekedésének erősen negatív hatásai lesznek a társadalmi és gazdasági folyamatokra. Ezek pedig régiók destabilizálódásához és migrációs hullámok elindulásához vezethetnek.

Fellegi szerint a 2012 utáni klímarezsimnek kellően ambiciózusnak és számon kérhetőnek kell lennie, mind a fejlődő, mind a fejlett államokra vonatkozóan. A dél-afrikai megállapodás előkészületei kapcsán a miniszter szerint fontos eredményeket hozott a tavaly decemberi cancúni csúcs. Ott átláthatósági és adoptációs részkérdésekben sikerült alapvető előrelépést elérni, de jogilag rögzítették azt is, hogy a résztvevők elkötelezik magukat a globális felmelegedés két Celsius fok alatt tartása mellett, a 2009-es koppenhágai politikai megállapodásnak megfelelően. A fejlesztési miniszter azonban azt sem rejtette véka alá, hogy továbbra sem közelednek a globális álláspontok a kiotói jegyzőkönyv jövője és különösen a fel nem használt kibocsátási-kvótatöbbletek továbbvitele terén.

Ennél is fontosabb, hogy nem világos, jogilag kötelező lesz-e a következő globális klímamegállapodás, amely alapjaiban határozza meg a hosszú távú klímacélok elérését és a klímaváltozás hatásainak fenntartható keretek közt tartásának sikerét. A magyar soros elnökségnek ezért a következő lengyel elnökséggel karöltve kiemelt célja az év végi ENSZ-tárgyalásokhoz szükséges uniós álláspont kidolgozása. Ez egyebek mellett a CO2-csökkentési célok kidolgozását, a fejlődő államok számára szükséges pénzügyi segítségnyújtási mechanizmusok felvázolását, a vállalások nyomon követésére  és a rugalmassági mechanizmusok kidolgozására vonatkozó európai uniós javaslatok felskiccelését jelenti. Ezekre alapozva indulna neki az ENSZ-tárgyalások idei fordulójának az EU tárgyalódelegációja.

A magyar elnökség során a közös klímapolitika alakítására a fél év alatt a formális brüsszeli tanácsülések mellett január 19. és 21. között már lezajlott az első informális miniszteri értekezlet és egy másodikat is terveznek Budapesten március 24. és 26. között. A magyar vállalások kapcsán Fellegi a hvg.hu kérdésére a meghallgatás utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nemrég elkészült az a tanulmány, amely a magyar CO2-kibocsátás-csökkentési vállalások húszról harminc százalékra való növelését vizsgálja. Ennek parlamenti vitája a fél év folyamán lesz esedékes a miniszter szerint, és elfogadása esetén igen fontos üzenetet küldhet az EU-nak.