AZ NBC amerikai hírcsatorna értesülései szerint az ország vezetését Omar Szulejmán eddigi alelnök veszi át. Mubarak egyben a legfőbb katonai vezető tisztségét is átadja a katonaság vezetőinek.

A Reuters hírügynökség szerint Ahmed Safik egyiptomi miniszterelnök a BBC-nek nyilatkozva elmondta: elképzelhető, hogy Mubarak ma este visszavonul, az ország helyzetét illetően további információkat ígért.

Az al-Arabíja hírcsatorna megbízható forrásokra hivatkozva közölte, hogy Mubarak át fogja adni a hatalmat Omar Szulejmán alelnöknek. A Reuters eközben egy másik forrásra hivatkozva azt a hírt közölte, hogy várhatóan az elnök közelgő beszédében az egyiptomban több éve fennálló szükségállapot végét jelenti majd be. Emellett valószínűsítik, hogy Mubarak valóban Szulejmán kezébe adja a hatalmat, ám elnöki posztjától nem válik meg.

Ellentmondó információk is napvilágot láttak Mubarak lemondásával kapcsolatban

MTI/AP

Hosszam Badravi, a kormánypárt főtitkára a Channel 4 Newsnak nyilatkozva azt mondta, úgy véli, Mubarak a mai este során teheti meg bejelentését. „Arra számítok, hogy döntést hozzon az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban, majd ennek értelmében átadja elnöki hatalmát az alelnöknek” – fejtette ki Badravi.

Egy katonai vezető a Tahrír téren Mubarak távozását követelő tüntetőknek azt mondta: "minden úgy lesz, ahogy akarjátok".

Leon Panetta, az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA igazgatója szerint "Mubarak lemondásának igen nagy a valószínűsége".

A Tahrír téri tüntetők örömujjongásban törtek ki a hírek hallatán. "Nem hagyjuk el a teret, amíg nincs hivatalos közlemény a rezsimtől" - mondták a demonstrálók a CNN hírcsatorna riporterének. A csütörtöki nap folyamán orvosok és ügyvédek csatlakoztak a Tahrír téri tüntetőkhöz, miközben a tömegközlekedési dolgozók csatlakoztak a több ezer egyiptomi állami alkalmazott sztrájkjához.

Az al-Arabíja hírcsatorna értesülései szerint Mubarak Sharm-el-Sheikbe utazott a hadsereg kabinetfőnökével együtt. Az egyiptomi elnök még nem kommentálta az eddigi híreket. Az állami televízió szerint azonban Mubarak magyar idő szerint 19.30-kor mond majd beszédet kairói rezidenciáján.

Szemtanúk szerint ezrek töltötték az éjszakát a téren, és százak sátoroztak az utcán a közelben lévő parlament előtt is. A tüntetők Mubarak-ellenes jelszavakat skandáltak, sokan az erőszak áldozatául esett "vértanúk" fotóit tartották a kezükben. Az ENSZ és a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet szerint a tömegtüntetéseknek már mintegy 300 halálos áldozatuk van.

A Tahrír térrel szomszédos Egyiptomi Múzeum előtt változatlanul jelen voltak a hadsereg páncélosai, s a parlamenthez vezető utat továbbra is zárva tartották. Kedden, keményítve a tüntetőkkel szembeni eddigi hangvételen, Ahmed Abul Geit külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a hadsereg beavatkozik "káosz esetén, hogy kézbe vegye az ügyeket". Szerdán a dél-egyiptomi el-Hargában is zavargások voltak, s a tüntetők és biztonsági erők összecsapásában három ember életét vesztette.

Katonai közleményt olvastak be csütörtökön az egyiptomi köztelevízióban arról, hogy a fegyveres erők legfelső tanácsa intézkedéseket hoz "a nemzet védelmében", és "a nép legitim követeléseinek támogatásáról".

Korrupció gyanúja miatt vizsgálatot indítottak három volt miniszter és egy pártvezető ellen. Az állami televízió híre szerint a január végén lemondatott kormány tagjai, Ahmed Rasid Ahmed kereskedelmi miniszter, Zuhair Garana idegenforgalmi miniszter és Ahmed Magrebi lakásügyi miniszter, valamint Ahmed Ezz gazdag üzletember, a kormánypárt egyik volt vezetője ellen indult eljárás. Ezz a parlament tagja, és Hoszni Mubarak fiának bizalmasa.

Az egyiptomi hadsereg titokban több száz, sőt talán több ezer kormányellenes tüntetőt tartóztatott le a megmozdulások kezdete óta, és legalább néhányat közülük meg is kínoztak - adta hírül a The Guardian brit napilap egy birtokába került vallomásra hivatkozva csütörtökön.

Egyes emberjogi szervezetek szerint a magát semlegesnek valló hadsereg, amely állítása szerint csupán különválasztja a Hoszni Mubarak elnök mellett és ellen tüntetőket, korántsem pártatlan, és több száz ember eltűnéséért és megkínzásáért tehető felelőssé. Ilyen visszaéléseket korábban csak a rossz hírű biztonsági szervekkel (SSI) hoztak összefüggésbe az egyiptomiak, de a hadsereggel soha. "Ez szokatlan, és a legjobb tudomásunk szerint új dolog a hadsereg részéről" - mondta Hoszám Bahgat, az Egyiptomi Polgárjogi Kezdeményezés nevű szervezet igazgatója a lap internetes oldala szerint.
Bahgat rámutatott, hogy a hadsereg nemcsak emberjogi aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat vett őrizetbe, de országszerte rengeteg "hétköznapi" ember is eltűnt a hadsereg által ellenőrzött helyeken, akiket kétségbeesve keres a családjuk. "Őrizetbe vették a kijárási tilalmat megszegőket, a tüntetésen résztvevőket; azokat, akik visszabeszéltek a hadsereg egy tisztviselőjének, de azért is tartóztattak le embereket, mert gyanúsnak tűntek vagy külföldinek néztek ki" - fejtette ki az emberjogi szervezet vezetője.

Kína aggodalmát fejezte ki az egyiptomi belpolitikai válság miatt, de hangoztatta: ellenzi, hogy kívülállók közvetítsenek a szemben álló felek között. Ma Csao-hszü külügyi szóvivő sajtóértekezletén kijelentette, hogy Peking véleménye szerint Egyiptomnak magának kell rendeznie ügyeit, és a külföldieknek tartózkodniuk kell a beavatkozástól.

Amennyiben az Egyesült Államok befagyasztja az egyiptomi segélyeket, úgy Szaúd-Arábia fog anyagi támogatást nyújtani Hoszni Mubarak elnöknek - írta a The Times című brit napilap az amerikai elnök és a szaúdi uralkodó közötti telefonbeszélgetésre utalva.

Január 29-én telefonon beszélt egymással Barack Obama és Abdallah király az egyiptomi eseményekről. Egy mérvadó rijádi forrás szerint az arab állam vezetője azt kérte Washingtontól, ne alázza meg Mubarakot, akit már így is nagy nyomás alá helyeztek az egyiptomi tüntetők.