Hétfőn kiadott értékelésében a nemzetközi pénzintézet rámutatott, hogy a károk nagysága a japán bruttó össztermék 4 százalékénak felel meg, és a katasztrófa az idei gazdasági növekedést 0,5 százalékponttal csökkenti. Különböző becslések szerint a károk mértéke 123 és 235 milliárd dollár között mozoghat, a biztosítóknak pedig 14 és 33 milliárd dollár közötti összeget kell kifizetniük a károsultaknak. A Világbank utalt arra, hogy példátlan mértékben rongálódott meg az infrastruktúra és az ingatlanok. Bizonytalansági tényező Fukusima egyes számú atomerőműve, ahol még nem múlt el a vészhelyzet. 

A japán belügyi és tájékoztatási minisztérium adatai szerint 120 ezer ház rongálódott meg a természeti csapás következtében, közülük 14 ezer teljesen romba dőlt. Az ország északkeleti részén még mindig 850 ezer háztartásban nincs áram, és 446 ezer embert kellett kiköltöztetni otthonából. 

A rendőrség által hétfőn kiadott becslés szerint a 9-es erősségű földrengés és a szökőár több mint 18 ezer ember életét olthatta ki. A hivatalos veszteséglistán 8450 halott szerepel, az eltűntek száma pedig 12 931. A számok drasztikusan emelkedhetnek, mivel csak egyedül Mijagi prefektúrában több mint 15 ezer ember veszthette életét.

A fő japán sziget, Honsú északkeleti partvidékét vasárnap éjjel két, 5,2-es erősségű földrengés rázta meg. Mindkét földmozgás epicentruma a Csendes-óceánon, Japán partjaitól mintegy 100 kilométerre volt, epicentruma pedig a tengerfenék alatt 33 kilométerrel. A március 11-i nagy földrengést eddig mintegy ötszáz utórengés követte, közülük majdnem negyven esetében a rengés ereje meghaladta a 6 egészet.