Újabb légicsapásokat hajtottak végre kedd hajnalban líbiai célpontok ellen a NATO vezette nemzetközi hadi koalíció repülőgépei - jelentette be a katonai szervezet. Közben a líbiai kormány közölte, nem fogja engedni, hogy a segélyekkel együtt katonák is érkezzenek az észak-afrikai arab országba. A miszrátai felkelők viszont már "hivatalosan" szárazföldi beavatkozást kérnek a nyugati országoktól.

A brüsszeli tájékoztatás szerint a NATO-gépek Moammer el-Kadhafi líbiai vezető haderejének parancsnoki központjait támadták. A líbiai állami hírügynökség, a Jana közlése szerint a fővárosban, Tripoliban hajtottak végre légicsapást, továbbá az onnan 50 kilométernyire délre fekvő Azizíjában és Tripolitól több mint 400 kilométerre keletre, Kadhafi szülővárosa, Szirt ellen.

A NATO-nál elismerték, gondot okoz, hogy megsemmisítsék a líbiai vezető seregének nehézfegyvereit Miszrátánál. Ez a város egyike a felkelők kezén lévő alig néhány településnek a nyugati országrészben. A települést hosszú hetek óta ostromzár alatt tartja Kadhafi hadereje. A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint az ostromlók válogatás nélkül lövik a várost, vagyis nemcsak katonai célpontokat, hanem lakóövezeteket is támadnak. 

Tripoli - tüntetések

AP

Giampaolo Di Paola tengernagy, a NATO katonai bizottságának elnöke elmondta, noha a katonai szövetség jelentős kárt tett a líbiai rezsim nehézfegyverzetében, "továbbra is jelentős" ilyen eszköz maradt Kadhafi kezében. Súlyos veszteségekkel járna a lakosság körében, ha a NATO Miszrátában célba venné ezeket a könnyen mozgatható, könnyen álcázható fegyvereket - mondta a tábornok.

Mark van Uhm dandártábornok elmondta, a NATO-erők csaknem félszáz harckocsit és számos páncélozott csapatszállító járművet semmisítettek meg Miszrátánál. A német tábornok ugyanakkor figyelmeztetett, "vannak korlátai annak, amit el lehet érni légierővel azért, hogy véget vessünk a városban folyó harcoknak".

A Kadhafi-erők által hetek óta ostromlott Miszrátát ellenőrző felkelők egyik képviselője közölte: megvédelmezésük érdekében "hivatalosan" is szárazföldi beavatkozásra kérik a nyugati országokat. Núri Abdallah Abdullati elmondta, hogy brit és francia erők küldését kérik "humanitárius megfontolásokból".

Hozzátette, hogy a miszrátai felkelők - amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a nyugati hadi koalícióval - kérésüket a Bengáziban székelő Átmeneti Nemzeti Tanácson keresztül, a múlt héten levélben juttatták el a nyugati koalícióhoz, de választ még nem kaptak rá. Megjegyezte, hogy eddig nem fogadták el külföldi katonák líbiai jelenlétét, de most humanitárius megfontolásokból és az iszlám hit elvei alapján kérik, hogy "jöjjön valaki és vessen véget a vérontásnak". "Élet-halál kérdéséről van szó" - hangoztatta.

Előzőleg a líbiai kormány illetékese közölte, Tripoli nem engedné, hogy külföldi fegyveresek kísérjenek segélyt szállító konvojokat az arab országban. "Ha bármilyen fegyveres személyzetet telepítenek líbiai területre, harc lesz, a líbiai kormány nem fogja emberbarátinak tekinteni az ilyen küldetést" - fogalmazott Háled Káim külügyminiszter-helyettes.

A hét végén megállapodás született az ENSZ és a Kadhafi-kormány között arról, hogy a világszervezet a líbiai haderő ellenőrzése alatt lévő nyugati országrészben is végrehajthat segélyműveleteket. Fölmerült, hogy a segély fegyveres kísérettel juthatna el rendeltetési helyére, többek között az ostromlott Miszrátába. Tripoli engedélyezte, hogy az ENSZ munkatársai bejussanak a városba, de a világszervezet nem kapott garanciát a líbiai hatóságoktól arra, hogy szüneteltetik a harcokat, amíg tart a segélyművelet.