Hatalmas politikai és pszichológiai csapást mért az utóbbi évtized legrettegettebb terrorszervezetére, az al-Káidára, hogy egy amerikai kommandó vasárnap mintaszerű akcióban agyonlőtte Oszama bin Ladent. Az USA elleni 2001. szeptember 11-ei merénylettel a világ leggonoszabb figurájává vált terroristavezért az amerikaiak egy sorban említik Hitlerrel és Sztálinnal. Alapvető hatása volt a harmadik évezred elejére: Washington a globális terror elleni harc címén – Afganisztán és Irak ellen – két háborút is indított, az USA és a muszlim világ kapcsolata mélypontra süllyedt, az Amerika-ellenesség új magasságokba csapott. A terrortól való félelem és az ellene indított küzdelem nemcsak kormányokat és titkosszolgálatokat érintett, de – például a biztonsági ellenőrzések, reptéri motozások révén – az egyszerű embereket is.

A szaúdi születésű terrordémon fura szüleménye a nagypolitikának. Az 1980-as években Bin Laden az USA-val azonos oldalon harcolt a szovjetek ellen Afganisztánban. Amerikai fegyverek és szaúdi pénzek segítségével egyesítette a muszlim militánsokat Egyiptomtól Csecsenföldön át a Fülöp-szigetekig. Míg korábban általában az állam által pénzelt terrorizmusról beszéltek, vagy kisebb anarchista csoportok robbantgattak és raboltak el embereket, bin Laden amolyan csináld magad mozgalomként hatalmas szörnyet hozott létre, amely képes volt egy államot is finanszírozni Afganisztánban. Aztán, a tálibok oltalmát élvezve, óriási becsvággyal hadat üzent a világ egyedül maradt szuperhatalmának.

A teljes szöveg a HVG Fókusz rovatában olvasható.