Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot. Szlovákiában jelenleg éppen folyik a népszámlálás, az előző népszámlálás 2001-ben volt. 

A 150 tagú szlovák parlamentben a szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, ami elég volt elfogadásához. Az ellenzék füttykoncerttel és bekiabálásokkal fogadta a szavazás eredményét. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovic államfőnek is alá kell írnia.

A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak olyan képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak. A végső szavazást megelőző kétnapos vita az ellenzék részéről tele volt indulatokkal, magyarellenességgel és alaptalan vádakkal.

Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) honatyái élesen bírálták a javaslatot, feleslegesnek, Szlovákia, illetve a szlovák nemzet számára veszélyesnek minősítették. Többször elhangzott, hogy a törvénymódosítás tulajdonképpen magyarosítás, elhangzott a kisebbségi nyelvi gettók kialakításának vádja, az a vád, hogy a szlovákokat diszkriminálni akarják a magyarok lakta régiókban, hogy kísérlet történik Szlovákia föderalizációjára. Az ellenzékiek Magyarországot is bírálták. Szerintük Orbán Viktor kormánya revizionista és irredenta politikát folytat, s ebben Iveta Radicová kormánya asszisztál neki.

Chmel a vitát lezáró beszédében az ellenzéki bírálatokat alaptalannak minősítette és visszautasította. Az ellenzéknek azt üzente, hogy megrögzült elképzeléseket vall. "Ilyesmivel nehezen lehet vitatkozni, ezt talán csak gyógyítani lehet" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta azt is, hogy a törvénymódosítást az összes szlovákiai kisebbség támogatta, s Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is jónak minősítette. Chmelnek meggyőződése, hogy a jogszabály módosítása hasznos a kisebbségek számára.

A módosítás a kvórum csökkentése mellett több területen is szélesíti a kisebbségi nyelvhasználatot a hivatalos érintkezésben, bár nem olyan mértékben, ahogy azt az előterjesztők szerették volna. A jövőben az önkormányzatok kisebbségi nyelven is tanácskozhatnak, kétnyelvűek lesznek a hivatalos iratok, de az anyakönyv például továbbra is kizárólag szlovák nyelven minősül hivatalosnak.