Tíz pontban foglalta össze az Európai Parlament szocialista és zöld frakciója a magyar alkotmánnyal, és az ennek következtében módosult jogrendszerrel kapcsolatos észrevételeit. A BruxInfo szerint a birtokába került tervezetet hat szocialista és egy zöld képviselő írta alá, de a korábbi gyakorlat alapján vélhetően csatlakoznak ehhez a liberális és az egyesült baloldali képviselők is, kiegészítve a dokumentumot néhány ponttal. A határozatterv lényegében a Velencei Bizottság június 18-án elfogadott jogi szakvéleményén alapul.

Több pontban is módosíttatnák a szöveget

A két képviselőcsoport a határozattervezetben felszólítja a kormányt, hogy vegye figyelembe a testület ajánlásait, és ennek megfelelően módosítsa az alaptörvényt, illetve készítse el a tervezett úgynevezett sarkalatos törvényeket. A dokumentum szerint a sarkalatos törvényeknek nem szabad olyan átfogóan lefedniük jogalkotási területeket, mint ahogyan azt a kormány nyilatkozataiból várni lehet. A Velencei Bizottság, és az EP baloldali frakciói szerint az adó- és nyugdíjügyi jogszabályokat csak egyszerű többséget igénylő törvényekben szabad rendezni, hogy azokat a későbbi kormányok is könnyen módosítani tudják. Ugyanebben a pontban kéri az EP a Költségvetési Tanács mandátumának felülvizsgálatát is, amely a személyi átrendezés után szerinte túl széles körű jogosítványokat kapott.

Orbán az EP-ben idén januárban

Facebook

A szocialista és a zöld frakció felszólítja a kormányt az alkotmány preambulumának is a módosítására. Kéri, hogy az új változatban a kabinet próbáljon meg egységes védelmet nyújtani a magyar állampolgároknak vallásra, szexuális beállítottságra és származásra tekintet nélkül. A képviselőcsoportok azt is kérik, hogy a kormány szögezze le az állam és az egyház szétválasztását. A Velencei Bizottság korábban kifogásolta a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás alkotmányos rögzítését is. Ezt meglovagolva az alkotmányról szóló plenáris vitában a szocialisták azt állították, hogy Magyarország ezzel joghatóságot próbál gyakorolni más ország területén - fogalmaz a Bruxinfo. A beszámoló szerint a határozattervezetben a frakciók azt kérik a kormánytól, hogy mondja ki: Magyarország tiszteletben tartja más országok területi integritását.

A jövő héten szavazásra bocsátandó dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését is követeli, elsősorban az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállításával. Felidézi emellett annak veszélyét is, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának drasztikus csökkentésével 300 bírót kellhet nyugdíjba küldeni azonnal, ami zavart okozhat az igazságszolgáltatás működésében. Kifogásolja a dokumentum az ombudsmani rendszer átszervezését is.

Orbán keddi elnökség-értékelésekor szavaznak

Az EP várhatóan kedden szavaz az alkotmányt bíráló határozatról, amely jogi kötelezettséget nem jelent sem az Európai Bizottságra, sem a kormányra nézve, pusztán politikai jelentősége van - írja a Bruxinfo. A médiatörvénnyel kapcsolatos határozatok, és az alkotmányról szóló májusi plenáris vitában hallottak alapján ezúttal is biztosra vehető, hogy a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakció támogatja majd a határozatot, az Európai Néppárt pedig vélhetőleg ellene szavaz majd - olvasható a beszámolóban.

Schmitt Pál április 25-én írta alá az alaptörvényt

MTI - Illyés Tibor

Az EP-tervezet alapjának tekintett, a Velencei Bizottság magyar alkotmánnyal kapcsolatban korábban megfogalmazott véleményét Magyarország nem tudja elfogadni - közölte június közepén íródott blogbejegyzésében Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának elnökhelyettese. A harmincoldalas jogi dokumentum - állapította meg Szájer - részletesen elemzi az új alkotmány szövegét, és számos észrevételt, javaslatot tartalmaz. Az EP-képviselő megjegyezte: a Velencei Bizottság határozatainak jogilag kötelező ereje nincs, a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra.

A Velencei Bizottság magyar alkotmányról született jelentése kapcsán megfogalmazódó külföldi bírálatok ellen egységesen kellene fellépnie a magyar politikának - nyilatkozta korábban Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. Megfontoljuk a kritikákat; ez egy hosszú, több mint harminc oldalas jelentés - nyilatkozta akkor a Velencei Bizottság dokumentumáról Gulyás Gergely. Szerinte a pozitív megállapítások adják a jelentés legfőbb tartalmát, a részletekben viszont vannak vitáik a Velencei Bizottsággal, ahol is másként ítélik meg egy-egy alkotmányos intézmény jövőben várható működését.