Barak a Jiszráél Hajóm című ingyenes lap vasárnapi számában örömét fejezte ki a csereegyezmény miatt, de "mélyreható változtatást" tartott szükségesnek, mondván, hogy "az új szabályoknak számításba kell venniük állami érdekeinket, és közelíteniük kell a különböző nyugati országok, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Ausztrália által alkalmazottakhoz".

A miniszter utalt a legfelsőbb bíróság volt bírója, Méir Samgar vezetésével közel négy éve alakult bizottságra, amelynek feladata volt kidolgozni, milyen kritériumokat és paramétereket kövessen a kormány fogolycserék esetén. E bizottság tartózkodott jelentése közreadásától, nem akarván megzavarni a tárgyalásokat Salit ügyében, de ajánlásai két héten belül napvilágra kerülnek az izraeli média szerint.

Barak Gilád Salit hazatérése

AP

"Mindenki beláthatja, hogy a szélsőséges Hamász megerősödött, és Izraelnek most tennie kell azért, hogy visszaszerezze elrettentő képességét" - fogalmazott Livni ugyancsak vasárnap a közszolgálati rádióban. A kialkudott csereügylet értelmében Izrael kiengedett a börtönből egy 477 palesztin fogolyból álló első csoportot, s további 550 szabadon bocsátható fogoly listáját két hónapon belül készíti el, Mahmúd Abbász palesztin elnökkel együttműködve.

"Izraelnek ki kell lépnie a nemzetközi elszigeteltségből, és rendeznie kell a konfliktust a pragmatikus palesztinokkal" - mondta a Kadima elnöke a rádióban. A Jediót Ahronót című, nagy példányszámú újságban - Barakhoz hasonlóan - ő is örömét hangoztatta Gilád Salit hazatérése miatt, de megjegyezte, hogy "az egyezmény stratégiailag árthat Izrael államnak". "Számomra világos, hogy nem szabad akármekkora árat megfizetni egy elrabolt izraeliért" - tette hozzá.