Tíz évig tartott a Lisszaboni Szerződés kidolgozása, és annak módosítása - amelyhez minden tagállam ratifikációjára, egyes országokban népszavazásra lenne szükség - legalább három-négy évet venne igénybe - mondta az EP-alelnök. Ez nem könnyű feladat, hiszen annak idején az uniós alkotmányos szerződés is a ratifikáción bukott el - emlékeztetett.

A 2004-ben aláírt alkotmányszerződés azért nem lépett életbe, mert azt Franciaország és Hollandia állampolgárai 2005-ben népszavazáson elutasították. A 2007 első felében az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország egyik legfontosabb feladataként kezelte, hogy új lendületet adjon az alkotmányról folytatott eszmecserének, és júniusban a tagállamok megegyeztek az új alapszerződés főbb pontjairól. A dokumentum végleges szövegét a portugál elnökség idején, 2007. december 13-án fogadták el.

Miguel Angel Martinez hozzátette, hogy a szerződésmódosítással csak halogatnák az euróövezeti problémák megoldását, pedig a piacok gyors változásai miatt azonnali fellépésre van szükség. Szerinte az EU-nak mindenképpen megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, hiszen más ezt nem fogja megtenni helyette. A Lisszaboni Szerződés jelenlegi formájában és az uniós intézmények megfelelő eszközök ehhez, csak arra van szükség, hogy a tagállamok felismerjék, együtt sokkal hatékonyabbak, mint külön-külön.

AP

Az európai vezetők közül Angela Merkel német kancellár sürgeti a leginkább a Lisszaboni Szerződés átírását. Azzal érvel, hogy a módosítások elengedhetetlenek, ha gyorsabb integrációt és nagyobb fokú stabilitást akarnak elérni az euróövezeten belül. Franciaország is felsorakozott a német kormányfő mögött, szükségesnek ítélve a módosítást. A változtatások között szerepelnek szigorúbb szankciók azon államok ellen, amelyek túllépik a költségvetési hiányra megszabott felső határértéket.

Mint az EP-alelnök elmondta, paradox az a helyzet, hogy az emberek úgy érzik, az EU és benne az EP tőlük távol álló, idegen szervezet, holott a közös törvényhozás is rengeteg olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek hatással vannak az emberek mindennapi életére. Ráadásul az EP-ben a polgárok által választott képviselők ülnek, vagyis a magyarokra is érvényes uniós döntésekhez Magyarország is hozzájárul - mutatott rá.

Úgy fogalmazott, ennek a demokratikus deficitnek a rossz kommunikáció az egyik oka, a másik pedig az, hogy a tagállamok kormányai hajlamosak a jó döntéseket saját maguknak, a népszerűtlenebbeket az uniónak tulajdonítani. Miguel Angel Martinez kitért arra is, hogy az EP alighanem az egyetlen olyan nemzetek feletti intézmény, amelynek minden polgár folyamatosan, a saját nyelvén követheti a munkáját. Az interneten a magyarok magyarul hallhatják, mit mondanak a képviselők az Európai Parlamentben - közölte, hozzáfűzve: ezzel szemben országában, Spanyolországban nem közvetítik teljes egészében a parlament munkáját.

Nicolas Sarkozy francia államfő csütörtökön megerősítette, hogy Franciaország egy új európai szerződést készít elő Németországgal.

Nicolas Sarkozy az új szerződés előkészítéséről szóló információt csütörtök este a dél-franciaországi Toulonban a francia kormánypárt mintegy ötezer tagja előtt, az eurózóna válságáról tartott mintegy egyórás beszédében ismerte el.

"Franciaország egy új európai szerződésért küzd Németországgal, amellyel újraalapítja és újragondolja Európa működését. Több felelősségvállalás az emberek előtt egy valódi gazdasági kormányzással, ez az eurózóna jövőjéről és a szerződések jövőbeni reformjáról alkotott elképzelésünk" - fogalmazott a francia elnök. Azt is bejelentette, hogy hétfőn Párizsban Angela Merkel német kancellárral közös német-francia javaslatokat tesz "Európa jövőjének garantálására", néhány nappal a december 9-i uniós csúcstalálkozó előtt.