Oleg Morozov, az előző Állami Duma első elnökhelyettese szintén durva beavatkozásnak és a nemzetközi jogok megsértésének tartja az EP határozatát. Szerinte az nyílt nyomásgyakorlás az országra és állampolgáraira. Azt javasolta az EP-képviselőknek, hogy inkább foglalkozzanak az orosz ajkúak jogainak balti államokbeli nagyon durva megsértésével, illetve a koszovói szerbek jogainak eltiprásával.

Leonyid Szluckij, a duma külügyi bizottságának egyik volt vezetője úgy véli, hogy az Európai Parlament láthatóan túllépi hatáskörét. "Mint mindig, (az EP) most is kettős mércével mér, és elcsépelt forgatókönyveket használ. Valamiért nem veszi figyelembe a parlamenti ellenzék álláspontját, hiszen az nem adta vissza mandátumait, hanem folytatja a küzdelmet a törvényhozáson belül" - mondta.

Az orosz parlament két házát összefogó Szövetségi Tanács első elnökhelyettese kijelentette, hogy az EP-határozat az orosz választók cinikus megsértése. "Értetlenül és felháborodva állok a határozat előtt" - jelentette ki Alekszandr Torsin. Hozzátette, hogy az ilyen lépés nem járul hozzá az Európai Unió és Oroszország közötti bizalom erősítéséhez.

Az orosz Liberális Demokrata párt frakciója szerint az országnak nincs szüksége ajánlásokra. "A parlamenti választások érvényesek voltak, a következő is menetrendszerűen le fog zajlani, és ezekben a kérdésekben Oroszország maga dönt. Oroszország nem Afrika, és nem is Ázsia, ahol az egyik, vagy másik rezsim létezése az európai támogatók közötti alku tárgya" - vélik a Zsirinovszkij-párt frakciójában.

Orosz jogvédő szervezetek ezzel ellentétben üdvözölték az EP határozatát. Lev Ponomarjov, az Emberi Jogokért elnevezésű közösség vezetője szerint "néhány európai kormány azt gondolja, hogy a gáz fontosabb az emberi jogoknál. Az Európai Parlament viszont a kontinens polgárait képviseli, és igazat mondott".

Egyetért Ponomarjovval az orosz jogvédő központ, a Memorial elnöke. Oleg Orlov teljesen pontosnak és helytállónak nevezte az EP-határozatban foglaltakat.