Havelnek mint államfőnek Csehszlovákia szétválásáig Pozsonyban is volt irodája. „A magyarokkal mindig jó volt a viszonya, sok magyar barátja volt” - emlékszik vissza az Új Szó szerint Csekes Erika, Havel egykori pozsonyi hivatalvezetője.

„Nagyon szerény ember volt, már-már visszahúzódó, emellett viszont mindig céltudatos, még abban a dzsungelben is, ami akkor, 1989 után körülvett minket. Mindig figyelt a környezetére, mások véleményére, de mindenről megvolt a saját határozott véleménye is” - mondta a lapnak Csekes Erika. „Komolyan vette a világot az összes gondjával-bajával, és ennek ellenére is meg tudta őrizni pozitív világlátását. Én ezt csodáltam benne leginkább, még így, húsz év után is” - tette hozzá Havel egykori irodavezetője.

Hunčík Péter 1990-től Havel tanácsadója volt. Saját elmondása szerint hálás a sorsnak, hogy megismerhette Havelt, és mellette dolgozhatott. „Ha azt mondom, hogy megrendített valakinek a halálhíre, akkor az ő esetében ez nagyon megrendítő volt” – mondta Hunčík. Hozzátette, két embert tudna említeni, akivel az együttműködés és az együttlét olyan volt, mint Havellel. „Az egyik Bohumil Hrabal, a másik pedig a dalai láma. Mellettük éreztem azt a kiváltságot, amikor leültünk beszélgetni, hogy mennyire figyel, próbál megérteni, és odaadja magát teljesen annak, amiről beszélünk. Ez a kivételes emberek kivételes tulajdonsága, örülök, hogy ebben részem lehetett” – idézte fel az egykori elnökkel töltött éveit Hunčík.

Havel nem kimondottan csak a magyarokra (mint szomszédokra és kisebbségre) figyelt oda, hanem mindenkire, mindenre a világban, állítja Szigeti László, a Kalligram kiadó igazgatója. Mint mondta, Havelnak jó kapcsolatai voltak a magyar ellenzékiekkel, akiket szövetségesének tekintett. Az első parlamenti választások előtt pedig elment Komáromba, hogy beszédet mondjon. „Rendkívül békés habitussal rendelkezett. Majdnem apaszerű viselkedése volt, mindenkit meg tudott nyugtatni, másrészt nagyon kreatív, és élettel teli ember volt” – mondta a Kalligram kiadó igazgatója.