Az öttagú testület összesen 14 jelölt, köztük a 85 éves Abdoulaye Wade és két volt miniszterelnök kérelmét is jóváhagyta, de nem regisztrálta az elnökjelöltek között Youssou Ndour, a legnépszerűbb afrikai énekest arra hivatkozva, hogy nem gyűjtötte össze az induláshoz szükséges legalább tízezer aláírást.

Bár a biztonsági erőket riadókészültségbe helyezték annak megakadályozására, hogy az esetleges ellenzéki tiltakozások erőszakossá fajuljanak, vasrudakkal felszerelkezett dühös fiatalok százai elözönlötték az utcákat és törtek-zúztak. A rendőrség könnygázt vetett be és gumibotokkal ütlegelte a gumiabroncsokat felgyújtó és köveket hajigáló tüntetőket. Dakarban egy rendőr életét vesztette az összetűzésekben.

Az ellenzéki pártokat és civil szervezeteket tömörítő Június 23. mozgalom (M23) felszólította a szenegáliakat, hogy az alkotmányos tanács döntése elleni tiltakozásul vonuljanak az elnöki palota elé. Youssou Ndour közölte, hogy két napon belül megfellebbezi a jelöltségét elutasító döntést.

Abdoulaye Wade hétfőn nyújtotta be a jelöltséghez szükséges dokumentumokat az alkotmányos tanácsnak, véget vetve ezzel a hónapok óta tartó találgatásoknak arról, hogy indul-e a februári 26-i elnökválasztáson.

Az afrikai ország alkotmányát megváltoztatták azután, hogy Wade 2000-ben hivatalba lépett. Ennek értelmében Szenegálban két mandátumot tölthet hivatalban az államfő. Wade azonban azzal érvel, hogy a változtatás nem visszamenőleges hatályú, s amikor őt először megválasztották, még nem volt korlátozás. Ellenzéki csoportok már hétfőn tüntettek, és felszólították az államfőt, hogy álljon félre, ne induljon a választáson.

Szenegál az egyetlen nyugat-afrikai ország, ahol nem volt államcsíny a gyarmati korszak lezárulta után. A februári elnökválasztást elemzők úgy tekintik, mint társadalmi béke fokmérőjét a többségében muzulmánok lakta országban.

Bírálói szerint Wade, aki 26 évet töltött az ellenzék soraiban, s négy elnökválasztást veszített el, mire hatalomra jutott, nem sokat tett államfőként a szegénység enyhítéséért. Az elnök viszont azt mondja, hogy sokat költöttek az oktatásra és olyan infrastrukturális projektekre, mint útépítés.