Lettország: az oroszt is hivatalos nyelvvé tennék

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Lettországban szombaton népszavazást tartanak arról, hogy a lett mellett hivatalos második államnyelv rangjára emeljék-e az oroszt.

A szavazóhelyiségek   helyi idő szerint reggel 7 órakor nyíltak meg, és 22 órakor  zárnak. Mintegy másfél millió választó nyilváníthat véleményt az állampolgári kezdeményezésre kiírt referendumon. Az alkotmánymódosításhoz legkevesebb 771 350 vagy a választásra jogosultak 50 százalékának igen szavazatára van szükség. Ez esetben az Európai Unió hivatalos nyelvévé válhatna az orosz, de előrejelzések szerint a lettek teljes bizonyossággal el fogják utasítani a kezdeményezést. Andris Berzins államfő eleinte bohózatnak nevezte a népszavazás megtartását, majd közölte, hogy mégis elmegy és nemmel szavaz. Erre biztatta honfitársait is. A népszavazási kezdeményezés körül élénk vita bontakozott ki.

Lettország 1990. évi függetlenné válása, a Szovjetunió felbomlása óta a balti országban a lett az egyetlen hivatalos nyelv, de újra és újra elhangzanak követelések az orosz hivatalossá tételéről, minthogy a 2,3 millió lakos mintegy harmada - a szovjet időszakban folyó betelepítések, eloroszosítási törekvések következtében - orosz ajkú. A lettországi oroszok fele azonban nem rendelkezik választójoggal, amelynek előfeltétele a lett nyelv elsajátítása. Akik közülük erre nem hajlandók vagy nem képesek, nem kaphatnak választójogot, nem vállalhatnak állást a közszférában. Vlagyimir Liderman, a lettországi oroszok szószólója, a népszavazás kezdeményezője szerint az orosz ajkú kisebbség nem akar többé másodosztályú állampolgárként élni Lettországban. 

A kezdeményezés bírálói attól tartanak, hogy a referendum felerősíti a lettek és az etnikai kisebbségek közötti ellentéteket. Pártolói viszont esélyt látnak benne arra, hogy felhívják a figyelmet a lettországi demokrácia hiányosságaira. A Harmónia Központ - a lettországi oroszok pártja, mely a tavaly szeptemberi választásokon a szavazatok 31 százalékát szerezte meg - egyik parlamenti képviselője pénteken társadalmi vita megindítását sürgette az ügyben.

Központ téma lett

A népszavazást kiemelt hírként kezelik Oroszországban. Az állami Rosszija 24 hírtelevízió pénteken is folyamatosan sugározta azt a helyszíni tudósítást, amelyben fiatalok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken ilyen feliratok szerepelnek: "Nem Lettországban élő oroszok, hanem lettországi oroszok vagyunk". A táblák üzenete szerint egyrészt eszük ágában sincs elhagyni a hazájuknak tekintett balti államot, másrészt több jogot követelnek maguknak. 

Az Egyes csatorna híradója szombat délelőtti kiadásában a tudósító megjegyezte, hogy Lettország nem sokkal több mint kétmilliós lakosságának 44 százaléka az oroszt anyanyelvének vallja, 319 ezren közülük nem állampolgárként, hanem hontalan státusban, választójog nélkül élnek a baltikumi európai uniós tagállamban. 

A Golosz Rossziji rádiónak Riga főpolgármestere, az orosz ajkú Nils Usakov úgy nyilatkozott, hogy természetesen igennel szavaz, amellyel egyúttal a párbeszédre és a legégetőbb kisebbségi problémák megoldására is voksol. 

Az Eho Moszkvi rádió ugyanakkor a népszavazás ellenzői közül Alvisz Hermaniszt, az új rigai színház művészeti igazgatóját idézi, aki szerint a népszavazás során kiderül, ki árulja el az országot.