Intő jelnek tekintik a hvg.hu által megkérdezett fideszes képviselők, hogy a népszámlálási adatok szerint egyre csökken a magyarok létszáma Szlovákiában. Ráadásul a közvélemény-kutatások szerint alacsony részvétel várható a részükről a szombati parlamenti választáson. Ennek ellenére a magyarországi politikusok bíznak abban, hogy magyar képviselők is bejutnak. A külügyi bizottság megkérdezett tagjai ugyanakkor kizárólag a Magyar Koalíció Pártját (MKP) szeretné a szlovákiai parlamentben látni.

A korábbi előrejelzések szerint az MKP nem biztos, hogy átlépi a parlamenti küszöböt, míg a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt akár 7 százalék fölötti eredményt is elérhet, ráadásul ők Martin Slosiarik szociológus, a Focus ügynökség kutatási igazgatója szerint a szlovák szavazókat is meg tudják szólítani, ami az MKP-ról nem mondható el. A szlovák szakember a parameter.sk-nak nyilatkozva azt mondta a két magyar pártról, hogy míg a Hidat a szlovákok egy része is elfogadja, az MKP a legutóbbi választási vereség óta csak még jobban bezárkózott. „Az az érzésem, hogy a Fideszhez való szoros kötődés bizonyos mértékig korlátozza az MKP koalíciós potenciálját és nem kell, hogy ez minden MKP szavazónak szimpatikus legyen. Ezek az emberek Szlovákiában élnek, többségüket nem az izgatja, hogy mit kell megoldania a magyar kormánynak, az itteni problémák megoldására helyezik a hangsúlyt. Az idei kampányban azonban az MKP nem támadta annyira a Hidat, mint 2 éve, legalább ezt a hibát nem követték el” – közölte Slosiarik.

Mi lesz, ha az MKP nem jut be?

Két évvel ezelőtt is hasonló volt a felállás: a Fidesz az MKP-t támogatta, de végül nem kerültek be a parlamentbe. Az elmúlt két évben a Szlovákiába látogató magyar politikusok a Híd képviselőivel nemigen találkoztak, csak az MKP tagjaival. Két évvel ezelőtt egy prominens fideszes képviselő a HVG-nek azt mondta: a legrosszabb forgatókönyv válna valóra, ha az MKP nem jutna be a parlamentbe. Az MKP most is rendszeresen megszólalt a magyar közszolgálati rádióban, televízióban, miközben a Híd Magyarországról semmilyen háttértámogatást nem kapott.

„A Híd nem egy magyar párt. Magát a párbeszéd pártjának nevezi, marketing szempontból nagyon eredményesek. Kérdés, hogy milyen erővel tudják képviselni a kisebbségi magyarokat” – mondta a hvg.hu-nak Gruber Attila, a külügyi bizottság fideszes tagja. Hozzátette:” mindenkinek megvannak a maga barátai, ezen nem lehet túltenni magunkat. Egy polgári jobb, jobbközép párt szívesebben működne együtt olyan határon túli párttal, ami ugyanazokat az ideológiákat fogadja el. Emellett szükség lenne egy olyan politikára, ami be tudná bizonyítani, hogy nem a magyarok az ősellenség.”

Bugár Béla

Túry Gergely

Azzal kapcsolatban, mi lesz, ha az MKP nem kerül be, de a Híd igen, óvatosan nyilatkoztak a megkérdezett politikusok. „A választásokat követően lehet elgondolkodni azon, milyen politikai rend alakul ki. Bízom benne, hogy a szlovákiai magyar kisebbség minél nagyobb arányban részt vesz a választáson” – fogalmazott Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke. „A külpolitikában inkább magunk ellen játszunk, kormánypárt és ellenzék. Vannak azonban biztató jelek is, a szövetségi kapcsolatrendszer, ami a határon túli magyar pártok felé irányul, kevésbé megosztó” – vélte Gruber Attila.

Kint is, bent is

A legújabb, csütörtökön megjelent közvélemény-kutatási eredmények szerint az MKP-nak is komoly esélye van a bejutásra – mondta a hvg.hu-nak Öllős László, szlovákiai magyar politológus. „Jó lenne, ha a pártszakadás után végre újra megerősödne a magyar képviselet". Hozzátette: az MKP jelenléte azért is jó lenne, mert a Híd akár koalícióra lépne a győzelemre esélyes Robert Fico vezette nemzeti baloldali párttal, a Smerrel. „Ez esetben jó lenne, ha az ellenzékben is lennének magyarok" - tette hozzá.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két pártnak együtt akár 23 tagja is lehet. Mivel azonban a Hídban szlovákok is vannak, azt nem lehet előre megjósolni, hány magyar képviselő juthat be a szlovák parlamentbe. Az esélylatolgatást az is nehezíti, hogy az utolsó pillanatig sokan bizonytalanok. A felmérések szerint a választásra jogosultak fele nem menne el szavazni, aki pedig elmenne, azok 30 százaléka még nem tudja, kire szavazna. Jelenleg 8 párt van az 5 százalékos küszöb körül, kérdéses, kik kerülhetnek be. „Ilyen még nem volt Szlovákiában” – fogalmazott a szociológus.

A lehetséges szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban Öllős is óvatosan fogalmazott. „Várjuk meg, mi történik szombaton. Egy dolog biztos csak, Szlovákia azt szeretné, ha Magyarország Szlovákia-politikája visszatérne a ’89 előtti időkhöz. Vagyis hogy a nyelvi egyenjogúság, az önkormáyzatiság, autonómia kérdésével egyáltalán ne foglalkozzon a magyar kormány, és ne szítsa a feszültséget”. Hozzátette: a szlovák belpolitikát befolyásolja az is, hogy a magyar kisebbség egyre fogy.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel azt mondta: a választások után meg fogják találni a hangot az új szlovák kormánnyal. Szerinte erkölcsi értelemben kötelességük, hogy a határon túli magyar pártokat és szervezeteket támogassák. "Ez következik a józan észből és a természet rendjéből" - jelentette ki. Hozzátette: azt is fontos látni, hogy ilyen erős nemzeti érdekérvényesítés még nem nagyon volt, mint amit most megvalósít a magyar kormány, és ezzel együtt soha ilyen jó nem volt a körülöttünk lévő országokkal való kapcsolat, mint most. Most nagyságrenddel jobb a magyar-szlovák kapcsolat is, mint volt a két szocialista kormány, Gyurcsányé és Ficóé alatt - jegyezte meg Semjén Zsolt. Szerinte problémák nem azóta léteznek, amióta Orbán-kormány van, hanem ezek a két szocialista kormány idején keletkeztek.