A hozzászóló magyar EP-képviselők sorát - az európai néppárti álláspontot ismertetve - a fideszes Schöpflin György nyitotta meg. Elismerte, hogy Szerbia számos lépést tett az országban élő nem szerb kisebbségek jogegyenlősége érdekében, de úgy vélekedett, hogy a szerb állampolgársági koncepció egyelőre nem eléggé befogadó jellegű minden kisebbség - így a timok-völgyi románok, illetve a szerbiai bolgárok - tekintetében. Jó példaként felhívta a figyelmet az etnikai sokféleség kezelésének vajdasági gyakorlatára. 

Kitért Schöpflin György arra is, hogy minden EU-csatlakozásra törekvő országnak rendezett viszonyt kell ápolnia szomszédaival. Ezzel összefüggésben kijelentette: "Szerbiának szembe kell néznie Koszovó függetlenségével, és fel kell adnia azt az illúziót, hogy valamilyen módon, egy napon majd Koszovó ismét a szerb állam részévé válik." A képviselő szerint ez nem fog megtörténni, legyen ez bármennyire is fájdalmas dolog a szerbek számára. 

A szintén fideszes Gál Kinga hangot adott azon örömének, hogy a vajdasági magyar közösség számára fontos szempontok is bekerülhettek a csütörtökön az EP plénumán szavazásra bocsátandó állásfoglalás-tervezetbe. Ezek - mondta - olyan elvárások Szerbiával szemben, amelyek betartása segítheti a közösségek boldogulását szülőföldjükön.

Az erdélyi - ugyancsak néppárti színekben politizáló - Tőkés László szerint "a kisebbségpolitikai deficittel rendelkező Szlovákia és Románia számára tanulságos lehet az a következetesség", melyet az uniós tagállamok csúcsvezetői a szerbiai kisebbségek - köztük a románok, illetve a vlachok - védelme ügyében tanúsított. Az Európai Tanács konklúziói - hangsúlyozta Tőkés - a kollektív kisebbségi jogok erősítését szolgálják, nem utolsó sorban azáltal is, hogy Szerbia kisebbségi politikájának a folyamatos figyelemmel kísérését írják elő. 

"Mi, magyarok, támogatjuk Szerbia európai csatlakozását, ugyanakkor viszont igazságot követelünk a múltban elkövetett, kisebbségeket sújtó tömeggyilkosságok ügyében, valamint közösségi jogokat és autonómiát a mindmáig ott élő magyar közösségünknek. A szerbiai magyarság érdekei védelmében példát veszünk Romániáról, mely határozottan kiállott a timok-völgyi románok mellett" - mondta Tőkés László. 

Sógor Csaba - aki szintén erdélyi néppárti EP-képviselő - felszólalásában megállapította, hogy a Nyugat-Balkán országai mind az európai integráció útját választották. 

"A térség lakói ettől remélik életkörülményeik jobbulását, a gazdaság fellendülését és a feszült etnikai viszonyok rendeződését. Szerbia lakói is ezt remélik, szerbek és magyarok, romák és románok, albánok és horvátok mindannyian. Azonban ha az unió nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi problémák kezelésére, akkor a leendő uniós polgárok csalódni fognak bennünk. Az etnikumközi feszültségek kezelésének legjobb módja a politikai autonómia biztosítása. Szerbia Vajdaság tartományában is ez a jövő útja" - mondta Sógor.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélekedett: Szerbia uniós integrációja kettős szempontból is érdeke Magyarországnak: "ezzel garantálhatjuk a vajdasági magyar közösség biztonságát és gyarapodását, illetve így szavatolható hazánk déli szomszédságának stabilitása".

Tabajdi szerint a regionális stabilitás fontos garanciája a Szerbiában a nemzeti tanácsokról két évvel ezelőtt elfogadott törvény következetes végrehajtása. Ez a jogszabály Európában is példaértékű kisebbségvédelmi keretrendszert állított fel, az intézményrendszer valódi működőképességéhez azonban a szerb hatóságoknak biztosítaniuk kell a kulturális, oktatási és a nyelvi jogok gyakorlásához szükséges pénzügyi forrásokat - mondta.

A koszovói kérdésről szólva a szocialista politikus kiemelte, hogy nem lehet teljesíthetetlen feltételeket támasztani Szerbiával szemben, az ország stabilitása ugyanis az egész nyugat-balkáni térség szempontjából kiemelten fontos. Szerb és  koszovói részről egyaránt kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a gyakorlatias előrehaladás érdekében - mondta Tabajdi, aki szerint a májusi választásokat követően felálló új szerb kormánynak folytatnia kell a pragmatikus együttműködést Koszovóval, "de hasonló elvárásokat kell támasztanunk a koszovói féllel szemben is."

A vitában a jobbikos Morvai Krisztina felszólalásában arról beszélt, hogy a Szerbiában élő magyarok "folyamatosan és rendszeresen szenvedik el a legdurvább emberi jogi jogsértéseket, többek között a fizikai bántalmazást, pusztán az anyanyelvük, a magyar nyelv használata miatt". Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az Európa Tanácsban határozatilag "kimondták Szerbiának a bűnösségét a súlyos emberi jogi jogsértésekben, mégpedig az őshonos nemzeti kisebbségekkel szembeni jogsértésekben". 

Morvai szerint a Délvidéken etnikai tisztogatás folyik, a háborús menekültek erőszakos betelepítése formájában. A jobbikos EP-képviselő területi autonómiát követelt a magyarok számára, "Dél-Tirol mintájára".