A Haifai Egyetem oktatója, aki több döntéshozó biztonságpolitikai tanácsadójaként is dolgozott, rámutatott, hogy az utóbbi évben "minden, ami eddig rossz volt, még rosszabb lett". Dan Schueftan időnként humoros megjegyzésekkel fűszerezett előadásában annak a véleményének adott hangot, hogy az "instabil és erőszakos" közel-keleti környezetben békéről beszélni illúzió. A szakértő szerint fontos látni, hogy még az 1979-es egyiptomi békeszerződéshez hasonló megegyezések sem jelentenek békét a szó európai értelmében, csak a háború "belátásból fakadó" hiányát.

Amikor valaki megkérdezte Hoszni Mubarak akkori egyiptomi elnöktől, hogy miért nem indít háborút Izrael ellen, a politikus azt válaszolta: azért, mert legyőznének minket - magyarázta Schueftan. A látszólagos nyugalom mögött tehát nem az áll, hogy az arab államok elítélik a háború koncepcióját, hanem az, hogy tudják: Izrael erős, és nem fél használni az erejét. A tanácsadó szerint az arabok körében továbbra is makacsul tartja magát a nézet, hogy Izrael gyarmatosította Palesztinát, és a zsidó állam létezése illegitim.

A szakértő szerint a Mubarak elűzése utáni egyiptomi változások és az iszlamisták térnyerése miatt többé nem lehet kizárni a háborút, és fel kell készülni minden eshetőségre. Ehhez fontos az éberség és a védelmi kiadások növelése. Míg a katonai költségvetés 1986-ban a nemzeti össztermék 17 százaléka volt, az előző évben mindössze hat százaléka. A tanácsadó úgy véli, hogy az arab világ működési mechanizmusai és az egymás előtti bizonyítás vágya miatt akkor is esély van a háborúba sodródásra, ha azt valójában egy döntéshozó sem akarja.

Schueftan az iráni atomprogramról beszélve elmondta, hogy hiteles fenyegetés nélkül nem lehet hatni Teheránra. A hallgatóság soraiból érkező kérdésre a tanácsadó azt válaszolta, hogy a nagyon közeli jövőben nem várható izraeli támadás az iráni atomlétesítmények ellen, de később sor kerülhet rá. A szakértő úgy véli, akármekkora veszteségekkel is járna egy ilyen művelet, most még mindig sokkal alacsonyabbak lennének a költségei, mint azután, hogy Irán atomfegyverhez jut. Egy feltételezett iráni nukleáris ernyő védelmében a radikális erők felbátorodhatnának, és sokkal gyakoribbá válnának a provokációk a zsidó állammal szemben. Emellett beindulna a fegyverkezési verseny, ami új korszakot nyitna a világ történetében. Az oktató szerint az izraeliek csak az amerikaiak vonakodása miatt késlekednek dönteni a légicsapás ügyében, Washington mozdulatlansága ugyanis komoly károkat okozhatna nekik.

A tanácsadó kemény bírálattal illette Törökországot, amelyet sokan példaként állítanak az arab országok elé. Dan Schueftan szerint a törökök hosszú távon rosszabbak, mint az irániak, ahol "csak a vezetés beteg, de a társadalom egészséges". A szakértő úgy véli, hogy Törökországban jelenleg ellenforradalom zajlik, amelynek komoly társadalmi alapja van. Szerinte Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a szélsőségesekkel kacérkodik, és teljesen más irányba halad, mint amelyet Musztafa Kemál Atatürk, a köztársaság alapítója kijelölt.

A tanácsadó, bár elismerte, hogy az európai országok kétoldalú kapcsolatai Izraellel többnyire jók, kifogásolta az európaiak "önáltató" magatartását és az általuk alkalmazott kettős mércét a közel-keleti kérdésben. Szerinte az európaiak az összefogásról és az értékekről szóló "tündérmesével" kápráztatják el magukat, miközben a valóság az, hogy - mint mondta - a második világháború veszteseit "eltiporták", a legyőzöttekkel pedig nem nehéz párbeszédet folytatni. Izrael ezt nem teheti meg, és nem is akarja megtenni - hangsúlyozta.

Dan Schueftan kiemelte: az európaiak nem akarják észrevenni, hogy az általuk szorgalmazott "üljünk le és beszéljük meg" hozzáállásból a Közel-Keleten az eltérő gondolkodásmód miatt a süketek párbeszéde lesz. A szakértő hasonlóan kritikus volt Barack Obama amerikai elnökkel szemben is, aki szerinte "annyira európai, hogy nehéz komolyan venni". Obama "kedves fiú, de a kedves fiúkkal az a baj, hogy utolsóként érnek célba, és nem várhatsz tőlük sokat" - mondta.