A munkavacsora egyúttal próbája lehet annak is, hogyan alakul az uniós együttműködés húzóerejének is számító német-francia viszony a közelmúltban történt francia államfőváltást követően. Az érdeklődés középpontjában álló egyik téma ezért az euróövezeti országok közös kötvénykibocsátása, amelyben a két említett tagállam nincs közös állásponton.

Francois Hollande francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közvetlenül az ülés előtt is megerősítette támogató, illetve elutasító pozícióját. Előbbi szerint erről a témáról a növekedés kérdései között mindenképpen beszélni kell, míg az utóbbi úgy vélte: a kötvények nem szolgálnák a növekedést, azt inkább a szerkezeti reformokban és az egységes uniós belső piac erősítésében lehetne keresni.

A közös eurókötvények lépést jelenthetnének a közös pénzt használó zóna államadósságának közös kezelése felé. Hollande mindazonáltal biztosította partnereit arról is, hogy tartani kívánja magát országának a pénzügyi fegyelem szigorításával kapcsolatos vállalásaihoz.

Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó előtt nyilatkozva kijelentette: Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll. Hozzátette: ma az Európai Unióban egyetlen olyan eszköz van, amely már bizonyította, hogy növekedést tud hozni és munkahelyeket tud teremteni, mégpedig a kohéziós alapok. Megismételte azt is: Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll a közös valuta, annál stabilabb a forint is.

Az állam- és kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy korábbi közlése szerint a mostani megbeszélések középpontjában az áll: hogyan lehet lökést adni a növekedésnek és foglalkoztatásnak, kitartva a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok folytatása mellett is. A vezetők várhatóan négy terület témáival foglalkoznak: az említett célt szolgáló nemzeti gazdaságpolitikák alakításának lehetőségeivel, az európai uniós központi programok által nyújtott többlettel, a gazdaság finanszírozásának javítását célzó intézkedésekkel (ezek között szerepelnek az eurókötvények is), valamint a munkahelyteremtés erősítését közvetlenül célzó intézkedésekkel.

A találkozó előtti nyilatkozatok némi derűlátásról is tanúskodtak az általános gazdasági helyzetet illetően. A svéd Fredrik Reinfeldt például úgy fogalmazott, hogy az euróövezet jó irányban halad, az adóssághalmaz csökken. David Cameron brit miniszterelnök arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mostani megbeszélések eredményei későbbi válságokat előzhetnek meg.

Az uniós vezetők várhatóan szót ejtenek a görög választások utáni helyzetről is, megerősítve, hogy mindenkinek az az érdeke: Athén maradjon az euróövezetben, és teljesítse a korábbi kormányok vállalásait. Az értekezlet előtti nyilatkozatok a helyes döntés meghozatalára biztatták a görög népet a júniusi választásokon.