"Élet a Marson? Oké, valaki mondja meg nekem, mi az a villanásszerű folt a távolban" - írja a Curiosity marsjáró egyik fotóján látható foltról a Scanzen blog szerzője.

A most közzétett friss képsorozat egyik tagján valóban látható egy fehér folt, amiről nem adott magyarázatot a NASA. Ráadásul éppen azt a fotót nem lehetett nagyobb felbontásban letölteni, amin a villanás látható.

mars.jpl.nasa.gov

A képeket jobban szemügyre véve azonban egyértelműen kiderül, hogy a folt a marsjáró egyik felső elemén megcsillanó fény. A teljes fotósorozat itt látható.

A Curiosity hétfőn landolt a Mars ősi Gale-kráterében, amely leginkább a Mojave-sivataghoz hasonlít.

A radióizotópos termoelektromos generátorral működő egytonnás Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) nyolc hónapos útja során 566 millió kilométert tett meg azért, hogy két földi éven át kémiai vizsgálatokat végezhessen a vörös bolygón. Feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.

A landolás óta a Curiosity egy sor alacsony felbontású képet küldött a Földre, amelyeket a robotkar kamerájával és a veszélyjelző kamerákkal készített. Küldött egy videót is, amelyen a leszállása utolsó két és fél percét örökítette meg.

A marsjáró szerdán sikeresen felemelte a főkameráit és a navigációs kamerákat tartó árbocot, ennek köszönhetően immár kiváló fekete-fehér képeket továbbított, csütörtökön pedig elkészíti az első 360 fokos, körpanorámás felvételeit is környezetéről.

A NASA által szerdán közzétett alacsony felbontású, fekete-fehér képeken egy hatalmas, üledék által kitöltött síkság látszik, a távolban a kráter peremét szegélyező alacsony hegylánccal. "Egészen a Földre emlékeztet ez a táj!" - foglalta össze első benyomásait John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósa, a küldetés vezető kutatója. Hozzátette, az üledék a hegyvonulat eróziójának "törmeléke", amelyet a víz mosott bele a kráterbe.

Ismerkedjen meg a Curiosity optikai rendszereivel - kattintson a képre!

AP / hvg.hu

A víz nyomai a vörös bolygón arra utalnak, hogy egykor lehetett valamiféle élet a Föld legközelebbi szomszédján. Grotzinger kiemelte, hogy a felvételeken láthatók azok a "horzsolások" is, amelyeket a hétfői leszállás során a segédrakéták okoztak, felverve a felszínt borító port. Fél méter mély árok keletkezett, amelynek alján már a marsi sziklás kőzetek vannak.

"Igen értékes információhoz jutottunk a továbbiakra nézve azáltal, hogy ismerjük a portakaró vastagságát" - mondta az amerikai tudós. Jennifer Trosper, a küldetés menedzsere felfedte, hogy marsjáró radióizotópos termoelektromos generátora több energiát termel, mint várták. Ennek köszönhetően meghosszabbodhat a Curiosity élettartama.

A menedzser kitért arra is, hogy a rover környezetében a hőmérséklet valamivel magasabb, mint gondolták, és a tudósok keresik a jelenség okát. Trosper nem bocsátkozott részletekbe, de a NASA eredetileg azt valószínűsítette, hogy a marsjáró leszállási helyén a hőmérséklet mínusz 90 és 0 Celsius-fok között lesz.

A Curiosity végső úti célja a Gale-kráter közepén található, öt kilométer magas, rétegezett szerkezetű hegy, mielőtt azonban az egytonnás rover elindulna, többhetes "egészségügyi" vizsgálatoknak vetik alá. A számítások szerint akár egy évbe is beletelhet, míg a marsjáró végül a hegy lábához ér.