Különösen Cví Zamir akkori Moszad-főnök kritikus jelentése szól szemléletesen "a kudarc mértékéről" az izraeli történész szerint. "Megdöbbentem, amikor a beszámolóját olvastam" - mondta Coref a dpa hírügynökségnek nyilatkozva.

A titkosszolgálat főnöke hozzá nem értést és közönyösséget rótt fel akkor a német biztonsági szerveknek - derül ki az iratokból, amelyeket kedden tett közzé a levéltár a szörnyű események negyvenedik évfordulója alkalmából. 1972. szeptember 5-én palesztin terroristák a müncheni olimpiai faluban túszul ejtettek tizenegy izraeli sportolót, s a balul végződött szabadító akcióban mindegyik izraeli, öt túszejtő és egy német rendőr meghalt.

Az internetre most föltett dokumentumok nagy része olyan titkos irat volt, amely tulajdonképpen csak ötven év múltán lett volna megismerhető a nagyközönség számára. "Nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy már tíz évvel korábban nyilvánosságra kerüljenek - mondta az 59 éves történész. - Az embereknek joguk van betekinteni az anyagba, mert az nem magántulajdon." Ehhez azonban a Moszad külön engedélyére is szükség volt - tette hozzá.

Vannak még további titkos dokumentumok is az üggyel kapcsolatban, de azok nem változtatnak az általános képen - folytatta Coref. Mint mondta, a most közzétettek sem módosítják alapvetően az eddig ismert képet, csak újabb részleteket adnak hozzá. "Minden dokumentum fontos" - hangsúlyozta.

Különösen érdekesnek találja a történész Golda Méir akkori miniszterelnök abbéli fáradozásait, hogy gátat vessen a Németországhoz fűződő kapcsolatok romlásának a tragikus események után. "Igyekezett védelmébe venni Németországot és különösen (az akkori német kancellárhoz, Willy) Brandthoz fűződő kapcsolatait, amelyek igen fontosak voltak a számára" - mondta az interjúban az izraeli történész.