A hivatalos KCNA hírügynökség az észak-koreai nemzetbiztonsági bizottság szóvivőjét idézte, aki úgy fogalmazott, hogy a hadsereg "rakétáinak hatókörébe vonta nem csupán a Koreai-félszigeten tartózkodó amerikai erőket, hanem Japánt, Guamot, sőt az Egyesült Államok területét is".

A bejelentésre két nappal azt követően került sor, hogy Szöulban ismertették azt a dél-koreai-amerikai megállapodást, amelynek értelmében több mint két és félszeresére emelik a Dél-Koreában hadrendbe állítható ballisztikus rakéták hatótávolságát, hogy lefedjék velük Észak-Korea egész területét.

A phenjani szóvivő a keddi jelentés szerint azt is hangoztatta, hogy országa kész szembeszállni bármilyen ellenséggel, akár nukleáris képességekkel rendelkezőkkel is, mégpedig ugyanolyan eszközökkel.

Észak-Korea évtizedek óta dolgozik olyan rakétatechnológián, amelynek révén felvehetné a versenyt a nagyhatalmakkal, de legutóbbi kísérletei nem sikerültek. Az ezredforduló óta két ízben kísérleti atomrobbantást is végrehajtott, ezek miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal sújtotta. Szakértők szerint mindazonáltal jelenleg még nem tart ott a technológiai fejlődésben, hogy atomrakétákat vethetne be.

Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában, és atomtámadás elleni ernyőjét is kiterjesztette a távol-keleti országra, amely cserében 2011-ben vállalta, hogy legfeljebb 300 kilométeres hatósugarú rakétákat birtokol. A vasárnap bejelentett új megállapodás alapján azonban immár 800 kilométeres hatótávolságú rakétákat is hadrendbe állíthat.