Az erről szóló nyilatkozatot az Oslo közelében fekvő Hurdalban adták ki Kuba és Norvégia megbízottainak jelenlétében. Ez a két ország vállalta a békefolyamat védnökségét. A jelentések szerint nem fogott kezet egymással a két delegáció vezetője, Humberto De la Calle volt alelnök a kormány, és Iván Márquez a gerillák részéről.

AP / Audun Braastad

A párbeszéd középpontjában a földreform, a kábítószer-kereskedelem, az áldozatok sorsa áll és az, milyen politikai jogaik lesznek a gerilláknak, ha sikerül megállapodni, és leteszik a fegyvert.

A lényegi kérdésekről Havannában, zárt ajtók mögött egyeztetnek majd november 15-től. A lezárásnak nincs hivatalos határideje, de Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szerint "inkább hónapokban, mint években" fogják számolni az időt.

A legutóbbi, 1999-2002 között folytatott, sikertelen béketárgyalásoktól eltérően most nem hirdettek ki tűzszünetet. Akkor a kormány azzal vádolta a gerillákat, hogy soraik megerősítésére használják ki a fegyvernyugvást.

A kormányküldöttség "óvatos optimizmussal" vág bele a tárgyalásokba, míg Márquez szerint "a folyamat nagyon törékeny".

A FARC 1964-ben alakult, főként a szegényparasztság érdekeinek a védelmében. Az utóbbi harminc év alatt a konfliktus a kormány becslései szerint 600 ezer halálos áldozatot követelt, további 3,7 millió ember elmenekült a lakóhelyéről, 15 ezren pedig eltűntek.

A kolumbiai béketárgyalások hátteréről szóló cikkünket itt olvashatják.