A hivatalos adatok szerint az Alberto Nunez Feijóo vezette PP bővítette eddig is élvezett többségét, hiszen a 75 tagú regionális parlamentben az eddigi 38-ről 41-re növelhette mandátumainak számát. A második helyen végzett Galiciai Szocialista Pártnak ugyanakkor az eddig birtokolt 25 helyéből csak 18 maradt.

A baszk parlamentet a jövőben a jobbközép irányzatú, nacionalista Baszk Nacionalista Párt (PNV) uralja majd, 27 helyet hódított meg magának. A baloldali függetlenségi EH Bildu szövetség 21 képviselőt delegálhat majd. Ez a két párt így összesen 48 helyet foglalhat el az ugyancsak 75 tagú törvényhozó testületben. A baszk szocialistáknak az eddigi 25 mandátum helyett be kell érniük 16-tal, a PP baszkföldi pártjának 13 parlamenti helye pedig 10-re csökkent.

Galicia és Baszkföld (Katalónia és Andalúzia mellett) az önállóság legmagasabb fokát élvező autonóm közösségek, az úgynevezett történelmi régiók közé tartozik. E helyzetükből adódóan erősen befolyásolják Spanyolország egészének politikai térképét, ezért volt olyan nagy tétje e választásoknak Rajoy és kormánya jövője szempontjából. A galíciai szavazás kimenetele különösen azért mérvadó, mert jelzést adhat arról, hogy a gazdasági válság miatt meghozott kényszerű kormányzati megszorító intézkedések ellenére marad-e még a néppárti kormánynak elegendő "levegője" a hatalomban.

A spanyol sajtó egyértelműen úgy látja, hogy a miniszterelnököt a galiciai választási eredmény gyakorlatilag "megmenti" a népszerűtlen intézkedések politikai következményeitől, ezáltal erőt ad neki a továbblépés számára. Egyes vélemények szerint a kormánypárt galiciai győzelme révén Rajoy a külvilág felé is az "erős ember" arcát mutathatja, ami most különösen jól jön számára az Európai Unióval folytatott pénzügyi tárgyalásokon. A miniszterelnöknek azonban az eddiginél is keményebben kell szembenéznie a baszkok nacionalizmusával - vélik az elemzők.