Miről szavaznak az amerikaiak?

Bár minden a két elnökjelölt, Barack Obama és Mitt Romney küzdelméről szólt, valójában hatan versenyeznek az elnöki címért. A demokrata és a republikánus jelölt mellett a libertárius Gary Johnson, a zöld párti Jill Stein, Virgil Goode, az Alkotmány Párt és Rocky Anderson, az Igazság Párt jelöltje indul.

Az elnökjelöltek mellett az amerikaiak szavaznak a kongresszus alsó és felsőházáról is. A 435 fős alsóházban kétévente van választás, a demokratáknak legalább 24 mandátumot kellene visszahódítaniuk a 2010-es választásokon fölénybe került republikánusoktól a többség visszaszerzéséhez. A száztagú szenátus helyeiből 33-ról dönt a választás. A RealClearPolitics szerint a demokraták 46, a republikánusok pedig 44 mandátum megőrzésére számíthatnak, 10 hely sorsa bizonytalan. A választáson több államban kormányzókat, kormányzó-helyetteseket, polgármestereket, helyi parlamenti képviselőket és más tisztségviselőket is választanak.

Maine, Maryland és Washington a melegházasság elfogadásáról is voksol, Minnesota viszont a melegházasság elvetéséről. Marylandben szavaznak az asztali szerencsejátékok engedélyezéséről és a bevándorlás szabályozásáról. Colorado és Washington államban a marihuána birtoklásának, Oregonban az állami árusításának, Arkansasban pedig gyógyászati engedélyezéséről szavaznak.

A nem állami rangú amerikai területek közül Amerikai Szamoa és Puerto Rico kormányzójáról is döntenek november 6-án. Puerto Ricóban arról is szavaznak, hogy csatlakozik-e 51. tagállamként, megőrzi a jelenlegi státuszát, esetleg önállósodik. A karibi szigetlakók eddig már háromszor, 1967-ben, 1993-ban és 1998-ban döntöttek a status quo fenntartása mellett.

Hogyan lehet szavazni?

Az USA-ban a választásokon való részvételhez kötelező az előzetes regisztráció. Ennek szabályai tagállamok szerint változóak, de Észak-Dakotában például nem kell regisztrálni. Az államok többségében egy hivatalos formalevéllel lehet feliratkozni, egyes helyeken online is lehetséges. Személyes regisztráció esetén a választási irodák mellet más állami hivatalok, toborzóirodák, értelmi-fizikai sérülteknek fenntartott állami intézmények és egyéb helyszínek is biztosíthatnak feliratkozási lehetőséget. A regisztrációs határidők tagállamonként változóak, általában egy hónappal a választások előtt lezárják a regisztrációt. A választásra általában 18. évüket betöltött állampolgárok jogosultak, de van ahol 17 év a korhatár.

Nem csak Romney és Obama elnökjelölt

AP / Eric Gay

Két államban, Oregonban és Washingtonban csak levélben lehet szavazni. A többi tagállamban a hagyományos módon. Ezek közül 32-ben és Washington DC-ben van lehetőség előzetes szavazásra. Az összes államban lehet távszavazni. 27 tagállamban és DC-ben indoklás nélkül, 21 tagállamban indoklással. New Jersey pedig azt is lehetővé tette, hogy távol élő polgárai, állandó távol lévő minősítést kapjanak, így a többi tagállammal ellentétben nem kell távollétüket minden alkalommal külön regisztráltatni.

Kik választják az elnököket, ha nem a nép?

Az amerikai elnökválasztás nem közvetlen, az elnököt és az alelnököt az elektori kollégium szavazatai alapján választják meg. Összesen 538 elektort választanak, akiknek a száma lakosságarányosan oszlik meg az államok között. A szavazók rájuk szavaznak, tudva, hogy melyik jelöltet támogatják. Az elektorok szerepe azonban mégis formális, mivel majdnem minden államban az a jelölt kapja az összes elektor szavazatát, akire - vagyis akinek az elektoraira - a választók többsége szavazott. A kivétel Maine és Nebraska, ahol az elektori szavazatok az összes szavazat arányában oszlanak meg. Az nyer, aki az elektori szavazatok egyszerű többségét, 270 szavazatot megszerez. Ennek a rendszernek az is lehet a következménye, hogy nem az lesz az elnök, aki összesítésben a több szavazatot kapja.

Mik a csatatér-államok?

Az elnökválasztáson a csatatér, vagy ingaállamok szerepe lehet döntő. Az államok egy részében már a kampányban egyértelmű valamelyik jelölt előnye. A demokratáknak a két partvidék államai számítanak hagyományos bázisnak, míg a republikánusok a déli-délkeleti államokban megingathatatlanok. Az idei kampányban 10-11 államban nem egyértelmű a választások kimenetele. Ezek közül mindkét fél Ohiót tartotta a győzelemhez legfontosabb ingaállamnak.

Mi van, ha döntetlen?

Számos államban törvény írja elő, hogy a szavazatokat újra kell számlálni, ha a két jelölt között a különbség kevesebb fél százalékpontnál. Ezek között van a kulcsfontosságú Ohio, Colorado és Florida is. Utóbbiban 2000-ben hetekig tartott az újraszámlálás, és végül mindössze 537 szavazat döntött arról, hogy az elnökválasztást George W. Bush nyerte. Az elhúzódó újraszámlálási vitának az amerikai Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban meghozott döntése vetett véget.

A külföldi szavazók számát gyarapítják a missziókban szolgáló katonák is

AP

Ha egyik jelölt sem éri el a szükséges 270 elektori szavazatot, akkor az elnököt az új szövetségi képviselőház fogja megválasztani a három legtöbb szavazatot kapott jelölt közül. Mivel a január 3-án összeülő törvényhozásban az előrejelzések szerint mintegy 28-29 mandátummal a republikánusok lesznek többségben, elektori szavazategyenlőség esetén Mitt Romney lesz az elnök. Az alelnök személyéről a szenátus dönt majd, amelyben az előzetes számítások szerint megmaradhat a demokrata többség, így fennáll az elméleti lehetősége annak, hogy az Egyesült Államoknak republikánus elnöke és Joe Biden személyében demokrata alelnöke legyen.

Mikor lesz új elnök?

Az elektorok december 17-én gyűlnek össze az államok fővárosaiban, ahonnan Washingtonba küldik szavazataikat. Ezeket a kongresszus két házának együttes ülésén, január 7-én számlálják össze. Ha az egyes államok elektori listái december 11-ig elkészülnek, akkor a kongresszus nagy valószínűséggel nem fogja őket megkérdőjelezni. Ha azonban túllépik ezt a határidőt, vagy ha a szövetségi politikusok bármi más alapon megkérdőjelezik az államok döntését, akkor elegendő, ha egyetlen képviselő vagy szenátor kifogást emel, és a kongresszus mindkét házának külön meg kell vizsgálnia az ügyet. Az elektorok vitatott döntése akkor kerül elutasításra, ha azt a szenátus és a képviselőház is megszavazza. Január 20 vagy 21. az elnöki eskütétel napja, ezért addigra a vitás kérdéseket rendezni kell. (Jövőre január 20-án lesz az eskütétel.)

Miért kedden választanak?

Az kongresszus 1845-ben határozott úgy, hogy az akkor még 28 szövetségi állam elektorait ugyanazon a napon kell megválasztani. Azért november elejére esett a választás, hogy addigra a mezőgazdasági munkák véget érjenek, a téli időjárás pedig még ne akadályozza a szavazást. Keddet pedig azért választották, mert vasárnap az Úr napja, hétfőn utaztak a népek a szavazásoknak helyet adó megyeszékhelyekre, péntek a szombati hetivásárokra készülő kereskedőknek nem volt jó, ebből következően szombat sem lehetett. Csütörtököt pedig azért húzták ki, mert az alig pár évtizede lerázott angolok akkor szavaztak. Így végül a kedd és szerda maradt. A választás végül a novemberi első hétfőt követő keddre esett, hogy november 1. se lehessen a választás napja. Az így kialakult hagyomány alapján az Egyesült Államok polgárai 1872 óta mindig november első keddjén választják meg a képviselőház tagjait, valamint - egy 1915-ben született kongresszusi határozat értelmében - a szenátus tagjainak egyharmadát is.