Az akut pánik elmúlása ellenére továbbra is szét van esve az EU, és további határozott lépéseket igényel gazdasága egyben tartása, valamint a válságból történő végleges kivezetése - összegezhető az európai vezetők közti hangulat az évzáró EU csúcs első éjjele után.

Az egységes bankfelügyeletről történt csütörtök hajnali megállapodás után álmosan dörzsölgették szemeiket csütörtök éjjel a brüsszeli tudósítók. A találkozó első napjának végére azonban a bankszanálási alap létrehozásáról is alkut kötöttek, mely a következtetések szerint 2013 júniusáig kell, hogy végleges formát öntsön. Ehhez a bankoknak kell összedobniuk a pénzt, míg azonban ez létrejön az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) is kiveheti a részét a finanszírozásból.

Angela Merkel német kancellár az ülés után újságírók előtt hangsúlyozta: az adófizetők nem kényszerülnek többé a bajba jutott bankok kisegítésére Európában. Ehhez az Európai Bizottság 2013-ban kidolgozza az EU bankszanálási irányelvét. Herman van Rompuy tanácselnök szerint a kialkudottaknak köszönhetően Európa végre kitörhet a bankok eladósodottsága és az államadósság közti ördögi körből.

Tovább tolja azonban maga előtt az EU az eurózóna költségvetésének becézett “fiskális kapacitás” terveinek kidolgozását, melyről Merkel kijelentette: annak maximális mérete 10-20 milliárd euróra rúghat ha és amennyiben valaha létrejön. Erre azért lenne szükség mindenekelőtt a megoldást pártoló franciák szerint, hogy gyorsan és közvetlenül tudjanak egymásnak aszimmetrikus gazdasági sokkok (pl. egy nyugdíjpénztár bedőlése) esetén rövid lejáratú pénzügyi támogatást nyújtani a tagállamok.

A kancellár kijelentése jól mutatta, hogy a jövő évi német választások előtt esély sincs olyan további gazdaságintegrációs lépések megtételére sem, melyek az uniós alapszerződés módosítását igénylik. Márpedig szakértők szerint a működő bankunióhoz  legalább a nemzeti betétgarancia alapok létrehozása elengedhetetlen.

Ezen jóval túlmutat és várhatóan csakis 2014. után válhat valósággá az alapszerződés módosításával olyan uniós szabályozás, mely a jövőbeni válságok elkerülését gyors és kötelező érvényű központi beavatkozás révén teszi majd lehetővé.

Herman Van Rompuy tanácselnök ennek ellenére áttörésnek nevezte a több mint nyolc órán át tartó tárgyalások utáni sajtótájékoztatóján az egységes bankfelügyeletre és a szanálási alap létrehozására tett lépéseket. Hangsúlyozta: júniusban felvázolt tervükhöz tartották magukat az államfők a tanácsban, és így még az év vége előtt megállapodásra jutottak a tagállamok.

Az idei hatodik és egyben évzáró EU csúcstalálkozón azonban a nagy közös léptek mellett jelentős figyelem összpontosult egy-egy tagállamra, mindenekelőtt a görögökre, olaszokra és kevésbé a britekre. Az eurózónán kívüli országgal kapcsolatban az tartotta izgalomban a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy immár a harmadik nagy hitelminősítő intézet, a Standard & Poor’s is negatív kilátással toldotta meg Nagy-Britannia primőr "AAA" besorolását.

A görögök végre formálisan is megkapták a nemzetközi szervezetek által beígért hitelek régóta halogatott kifizetéshez a zöld jelzést. Athénnak 50 milliárd eurós hitelcsomagot véglegesített az eurózóna, mely a miniszterelnök Antonis Szamarasz szerint, a végét jelzi a görögök eurózónából való kiesése jelentette fenyegetésnek.

Mario Monti olasz miniszterelnök lemondásának kilátásba helyezése izgalmak egész sorozatát hozta az EU csúcs első napján. Monti előbb Angela Merkellel karöltve váratlanul felbukkant az Európai Néppárt vezetőinek a csúcs margóján rendezett találkozóján Brüsszelben. Mindezt azután, hogy a napokban folyamatosan nőtt rajta a nyomás: induljon el az olasz jobboldal jelöltjeként a 2013. februári előrehozott olaszországi választásokon. Ezt tetézte a tavaly megbukott Silvio Berlusconi azzal, hogy közölte: kész félreállni és nem indulni ötödször miniszterelnöknek, ha Monti vállalja, hogy az olasz jobboldal élére áll a 2013-as a baloldal győzelmét előrevetítő olasz választásokhoz.

A fent vázolt döntések előkészítését tovább nehezíti, hogy jövőre az olaszok mellett az európai gazdaság motorja, Németország is parlamenti választásokat tart szeptemberben. Nem feledkezhetünk meg továbbá az egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő spanyol hitelprogram vélt szükségességéről sem.

A csúcs első tárgyalási napja után diplomaták szerint további aggodalomra adhat okot, hogy az európai pénzpiacok őszi relatív megnyugvása nyomán alábbhagyott a harci szellem. Ennek megfelelően a mostani csúcson konkrét döntések helyett, a szóbeli vállalásoké lett a főszerep, melyek azonban csak késleltethetik, de nem pótolhatják a pénzügyi és gazdasági vasszigor kikényszerítését.