Brit napilapokban elhelyezett, fizetett hirdetések formájában követelte csütörtökön a brit kormánytól a Falkland-szigetek feletti fennhatóság átadását az argentin elnök. 

Cristina Fernández de Kirchner - aki a felhívásban végig az Argentínában használatos Malvinas néven említi a szigetcsoportot - a XIX. századi gyarmatosítás "durva megnyilvánulásának" minősítette, hogy 180 évvel ezelőtt ezen a napon Argentínát "erővel megfosztották a Malvinas-szigetektől, amelyek 14 ezer kilométerre vannak Londontól".

Kirchner szerint a brit királyi haditengerészet annak idején "száműzte" a szigeteken élő argentinokat, és az Egyesült Királyság ezután "lakosságbetelepítésbe" fogott, hasonlóan a többi brit gyarmaton alkalmazott módszerhez.

Az argentin elnök a brit kormányfőnek, David Cameronnak címzett hirdetésekben "gyarmattartó halatomnak" nevezi Nagy-Britanniát, amely szerinte akadályozza Argentína területi integritásának helyreállítását.

Kirchner felidéz egy 1960-as ENSZ-határozatot, amely kimondta, hogy véget kell vetni a gyarmatosítás minden formájának. Az államfő idézi a Biztonsági Tanács öt évvel későbbi határozatát is, amely gyarmatnak nyilvánította a "Malvinas-szigeteket", és tárgyalásokra szólította fel Nagy-Britanniát és Argentínát a szigetcsoport feletti szuverenitás ügyében. Az argentin elnök a csütörtöki hirdetésekben az ENSZ-határozatok teljesítésére szólította fel Londont.

A brit külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozata szerint azonban a Falkland-szigetek feletti fennhatóság kérdésében nem lehet szó tárgyalásokról egészen addig, amíg a szigetlakók maguk nem döntenek erről. A külügyi szóvivő szerint a szigetek lakói "saját választásuk alapján britek, akik szabadon dönthetnek saját jövőjükről".

Argentína elsősorban azzal az érvvel követeli magának a szigeteket, hogy a térség feletti szuverenitást automatikusan "örökölte" a spanyol gyarmati időszak után, London azonban ezt az igényt soha nem ismerte el.

Az akkor 1800 - ma hozzávetőleg 2800 - lakosú szigeteket az argentin hadsereg 1982-ben rajtaütésszerűen megszállta, a három nappal később útnak indított brit expedíciós haderő azonban visszavívta. A 74 napos háborúban 255 brit és becslések szerint 655 argentin katona esett el, emellett három szigetlakó is meghalt.

Argentína azóta sem mondott le az olajban és egyéb természeti kincsekben rendkívül gazdag szigetekre támasztott területi igényéről. Az utóbbi hónapokban ismét kiéleződtek az ellentétek London és Buenos Aires között, miután az argentin kormány egyre keményebb retorikát használ szigetek ügyében zajló kétoldalú vitában.