A pénteken aláírt megállapodásról a dél-koreai egyesített vezérkar és a védelmi minisztérium számolt be hétfőn. Utóbbi szóvivője, Kim Min Szok leszögezte, az együttműködés kiterjesztésének várakozásaik szerint az lesz a következménye, hogy Phenjan nem meri tovább provokálni Szöult. Dzsung Szung Dzso vezérkari főnök úgy fogalmazott, hogy a megállapodás erőteljes megtorlást tesz lehetővé, amelynek nyomán Észak-Korea "keserűen megbánna" bármilyen provokatív műveletet.

A megállapodás olyan esetekben helyez kilátásba közös fellépést, mint a felségvizek hadihajók általi megsértése, a határhoz közeli dél-koreai szigeteket célzó északi támadás, továbbá ellenséges szándékú légi vagy szárazföldi behatolás a déli területekre. Szöul az újabb kitételek szerint már ilyen műveletek ellen is amerikai támogatásáért folyamodhat. 

A két Korea között a közelmúltban különösen megnövekedet a feszültség, miután Phenjan előbb (tavaly) sikeres rakétakísérletet, majd (idén februárban) újabb atomkísérletet hajtott végre. Utóbbira az ENSZ újabb szankciókkal reagált, ami viszont ismét fenyegetéseket váltott ki Észak-Koreából. 

Az együttműködés most elhatározott kiterjesztéséről még 2010-ben kezdődött meg a munka azt követően, hogy Észak-Korea tüzérségi erővel megtámadott egy dél-koreai szigetet, és ott megölt négy embert. Az eddigi amerikai-dél-koreai katonai együttműködési program nagyobb méretű, átfogó konfliktusra vonatkozott. Az Egyesült Államok 30 ezer katonát állomásoztat a félsziget déli részén, és Japánban is rendelkezik katonai bázisokkal.