Az állami ünnepnapok bevezetése "jelentős integrációpolitikai" lépés lenne, hiszen a befogadás üzenetét küldené a 82 milliós országban élő nagyjából 4 millió muzulmánnak, és kiemelné a tolerancia jelentőségét a többségi társadalom előtt – mondta Aiman Mazyek, a németországi muzulmánok központi tanácsának elnöke egy lapinterjúban.

A muzulmán közösségeket összefogó szervezet vezetője szerint a két legnagyobb vallási ünnep, a ramadán és az áldozati ünnep alkalmából kellene kijelölni egy-egy állami ünnepnapot. Mazyek hangsúlyozta: a muzulmánok nem munkaszüneti nap elrendelését javasolják, csak azt kérik, jogszabály rendelkezzen arról, hogy a német állam ünnepnapnak nyilvánítja a vallási közösség legnagyobb ünnepeit.

A konzervatív uniópártok (CDU/CSU) képviselői elutasították a javaslatot, az ellenzéki szociáldemokraták szakpolitikusai viszont támogatásukról biztosították a kezdeményezést.

Wolfgang Bosbach, a CDU parlamenti képviselője, a Bundestag belügyi bizottságának elnöke azt mondta: Németországnak "nincsenek muzulmán hagyományai", az ünnepnapok, munkaszüneti napok rendszerét pedig a nyugati keresztény hagyomány alapján alakították ki, és nincs szükség arra, hogy a törvényhozás változtasson ezen.

Georg Schmid, a bajor tartományi parlament CSU-frakciójának vezetője úgy vélte: különös, hogy a baloldali pártok muzulmán vallási ünnepnapokért küzdenek Németországban, azt a követelést pedig nem hallani tőlük, hogy muzulmán többségű országokban a keresztény ünnepek tiszteletére vezessenek be állami ünnepnapot.

Kerstin Griese, az SPD vallásügyi szakpoltikusa a Die Weltnek azt mondta: nemcsak a muzulmánok, hanem a zsidó vallásúak igényeit is figyelembe kell venni az ünnepnapi rendszer átalakításánál. A legjobb megoldás az lenne, ha mindkét vallás számára beiktatnának egy-egy ünnepnapot – vélte a politikus.

A szociáldemokrata vezetésű, tartományi rangú Hamburgban már kialakították a muzulmánok igényeihez jobban igazodó jogszabályi környezetet. A tavaly életbe lépett reform alapján az iszlám vallású iskolások otthon maradhatnak a nagyobb ünnepeken, a munkavállalók pedig szabadnapot kaphatnak, azzal a feltétellel, hogy a kimaradt munkaidőt később ledolgozzák.