Egy meg nem nevezett svájci szóvivő tájékoztatása szerint a svájci külügyminisztérium a közelmúltban kapcsolatba lépett az észak-koreai hatóságokkal, de egyelőre nem terveznek semmilyen tárgyalásokat. Svájc segíteni akar a helyzet enyhítésében és a megoldás felkutatásában, "ha az érintett felek ezt kívánják", például azzal, hogy helyszínt biztosítana a tárgyalásoknak.

Svájci médiaértesülések szerint Kim Dzsong Un, a 2011-ben hatalomra került észak-koreai vezető álnéven minden bizonnyal több éven át élt és tanult az alpesi országban. A semleges Svájc gyakran ad otthont béketárgyalásoknak, és közvetít nemzetközi konfliktusokban, a közelmúltban például Oroszország és Ukrajna, valamint az Egyesült Államok és Irán, illetve Kuba között. A svájci külügyminisztérium az utóbbi hét év során több mint 15 különböző béketárgyalásban vett részt, így támogatva belső konfliktusok megoldását egyebek között Szudánban, Kolumbiában, Srí Lankán, Ugandában vagy éppen Nepálban.

Micheline Calmy-Rey volt svájci külügyminiszter, aki első külföldi kormányzati tisztségviselőként 2003-ban lépte át a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat, úgy véli, hogy Phenjan kívánságlistája nem sokat változott azóta sem.

"Észak-Koreának nagyon fontosak a jelképek" - mondta Calmy-Rey a SonntagsZeitung című újságnak. Hozzátette, hogy az észak-koreaiak továbbra is szuverenitásuk elismerését és biztonsági garanciákat akarnak az Egyesült Államoktól.  Öt svájci és öt svéd tiszt is részt vesz a demilitarizált zóna ellenőrzésében. Urs Gerber, a svájci csoport vezetője úgy tapasztalta, hogy nem sok minden változott az utóbbi hónapokban. A SonntagsZeitungnak nyilatkozva ugyanakkor elismerte, hogy fokozott figyelemmel kísérik a helyzet alakulását.