A Magyar Szó című magyar nyelvű lap beszámolója szerint Bezdánnál csütörtökre virradó éjszaka mindössze 2 centimétert emelkedett a vízszint, és reggel hat órakor 750 centimétert mértek. Apatinnál 807 centit mutatott a vízmérő, itt tizenkét óra alatt 5 centit emelkedett a vízszint. Gombosnál emelkedett legtöbbet a folyó, 14 centit, és reggelre elérte a 770 centimétert. 

A vízügyi szakemberek úgy értékelték, hogy ezen a szakaszon csütörtökön este tetőzik a folyó, Bezdánnál esetleg még egyetlen centit emelkedhet, és az árhullám tovább vonul Palánka, majd Újvidék irányába, ahol remélhetően ugyanúgy súlyosabb következmények nélkül vonul át, mint a felső szakaszon. Bezdánnál 2006-ban 732 centiméternél állt be a tetőzés, a mostani vízszint tehát megdöntötte a csúcsot.

Az érintett szakasz töltésein intenzíven kaszálják a füvet, hogy a megfigyelők időben észrevegyék és jelezzék az esetleges átfolyásokat, buzgárokat, olyan jelenségeket, amelyek veszélyeztethetik a védekezést. 

A védekezési feladatokat a vízgazdálkodási közvállalatok alkalmazottai és gépparkja látja el. Az 1965-ben épült védművek koruk ellenére jól állják a nyomást. Szivárgások előfordulnak, ám ezekkel a védekezésben részt vevők megbirkóznak.

A katasztrófavédelem parancsnoka szerint szükség esetére a helyi önkormányzatok tartalékokat képeztek, bevethető egységeket helyeztek készültségbe, a közvállalatok emberi erővel és járműveikkel is rendelkezésre állnak. 

A VajdaságMa hírportál ugyanakkor arról írt, hogy az elkövetkező három nap lesz a nehéz az árvíz elleni védekezés szempontjából. Predrag Maric, a katasztrófavédelem vezetője ismételten hangsúlyozta a megelőzés fontosságát ilyen helyzetekben. Egyúttal visszautasította azokat a híreszteléseket, miszerint Szerbiában teljesen elhanyagolták a felkészülést az árvízi védekezésre. "Az előkészületek már régóta tartanak" - jegyezte meg.

A Reuters hírügynökség által idézett szakértők szerint tetőzés esetén a várható vízszint ötvenéves rekordot dönthet meg a Duna szerbiai szakaszán. A hatóságok azonban nem számítanak arra, hogy az árvíz olyan méretű károkat, illetve veszteségeket okoz Szerbiában, mint Németországban, Ausztriában vagy épp Magyarországon.